Káposztás István: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei II. (Budapest, 1985)

I. Levéltári kérdések

rendelte, hogy a megyék e térképeiket vagy azok másolatait küldjék el a Vízi és Építészeti Főigazgatóságnak. Az anyagot a helytartótanács térképtárába helyezték, de ha a megye a felküldött példányra igényt tartott, a másolatokat a Főigazgatóság mérnökei készítették el. Törvényhatósági térképek alapján több esetben egy-egy vízrendszer áttekintő lapjait állították össze. Ezek szerkesztését megnehezítette, hogy a megyékben a vízrajzi térképek különféle méretarányban, és más-más módszerrel készültek. AII. József által elrendelt folyó-térképezés lapjai kevésbé térnek el egymástól, bár az azonos méretarányt itt sem sikerült megtartani. A 18. századi vízrajzi térképek közül ki kell emelni Böhm Ferenc munkáit, amelyek szerzője a Sárvíz szabályozását irányította. Kelet-Nyugat tájolású térképe egyúttal korszerű szabályozási tervet is magábafoglalt: ő javasolta először a középvizet levezető főmeder és külvízcsatorna építését. (OSZK térképtára). Munkáját - a sajátos tájolással együtt - utódai is felhasználták. (Pl. 1803. Quits Antal- OL S 12. Div. XIII. No. 397., 1825. Beszédes József OL S 80. Nyomtatott 14., 1868 - Székesfehérvár, Vízügyi Igazgatóság irattára. Valamennyi térkép Kelet-Nyugat tájolású.) A megyei mérnökök munkái közül érdemes kiemelni Sexti András Szabolcs megyei Tisza térképeit, Gaszner Lőrinc Sárrét ábrázolását (OL S12 Div. XIII. No 244.), Vertics József Maros szabályozási tervét, amelyet a Csongrád megyei Levéltár őriz (CsML IV. 1003. X. Maros szabályozás 1783.). A Vízi és Építészeti Főigazgatóság dokumentumai közül Kiss József és Gábor Ferenc-csatorna terve a legérdekesebb (1792). A Bezdán-Bácsföldvár között vezető víziút tervezése alkalmával nemcsak helyszínrajz készítésére volt szükség, hanem mérni kellett a magasságokat, a csatorna vonalán előforduló szintkülönbségeket is. 1769-től Liesganing osztrák csillagász nyomán e mérések módszerei ismertek voltak, azonban a munkák végrehajtásához a Kiss-testvéreken kívül csak Sax Zakariás és Ballá Antal értett. Az új módszereknek megfelelően a műszaki dokumentumok köre is kibővült: a vízrajzi térképeket hossz- és keresztszelvények egészítették ki. A szintezés azonban a 18. században még kivételnek számított, a többi vízügyi térképek szép kidolgozású helyszínrajzok voltak. Készítőik jól ismerték az ábrázolt területet, pontosan megjelölték a folyópartok vonalát, a mocsarakat, állóvizeket. Gondot fordítottak a partok részletes ábrázolására, a művelési ágakra, révek, malmok, gátak jelölésére. A térképek zöme színes volt. A vizek mélységét a kék szín különféle árnyalataival jelölték, és sajátos színezést alkalmaztak a rétek, szántók, kertek, erdők jelölésére. A század végéig elkészült térképek ma is jó lehetőséget adnak az ország természeti képének megismeréséhez. A 18. századi műszaki dokumentumokat vizsgáivá meg kell emlékeznünk a gazdasági mérnökök munkásságáról is. A birtoktérképek készítői közül a kamarai mérnökök emelkedtek ki, mivel az 1770-1790-es években a földesuraknak és megyéknek nem volt lehetőségük arra, hogy külföldön végzett, diplomás műszakiakat alkalmazzanak. A gazdasági mérnökök jelentős része a szempci Collegium Oeconomicumban kapott oklevelet, a fiatalabbak az Institutum Geometricumban szerezték ismereteiket, harmadik részük pedig felsőfokú műszaki ismeretekkel nem rendelkezett. Bár 1782 után a helytartótanács több ízben elrendelte, hogy a megyék csak az Institutumban vagy hasonló szintű iskolában végzett műszakiakat alkalmazhatnak, azonban ezt nem sikerült következetesen végrehajtani. A gazdasági mérnökök által készített úrbéri, határjárási, községi- és birtoktérképek sok esetben vázlatosak, nem érik el a megyetérképek vagy a vízrajzi térképek színvonalát. Az egyes darabok a földesúri családi levéltárak anyagában, a megyei levéltárak úrbéri gyűjteményeiben, vagy a földesúr-jobbágy vitában felsőfokon illetékes helytartótanács térképei közt találhatók. A 18. század végén - a kamara állományán kívül - legkiválóbb gazdasági mérnököknek tekintették Beszédes Ferencet, Blaskó Jánost, Miletz Imrét, Quits Ferencet stb.