Bevezetés - A munka szerkezete

A váci székeskáptalanról (Bevezetés) 13 vételeik csupán a boszniai és a szerémi püspökökét haladta meg,44 igen figyelemre méltó és további vizsgálatokra érdemes. 44 Vö. C. Tóth N.: A főpapi székek betöltése 117. A munka szerkezete Az adattár a testületet alkotó személyek neveit és a forrásokban megragadható javada­­lomviselésük adatait tartalmazza. Sorrendben előbb a kanonoksággal nem rendelkező prépostok, majd az olvasó-, éneklő- és őrkanonokok neve áll. Okét az öt főesperesség élén állók követik — a székesegyházi (nógrádi) főesperesek leszámítva — betűrendben; az eredeti sorrendjükre lásd a méltóságsorokat. A következő nagy egységben az egy­szerű kanonokok nevei alfabetikus sorrendben szerepelnek, akik közé a könnyebb (vissza)kereshetőség okán a prépostok, valamint a méltóság- és tisztségviselő kano­nokok nevét is felvettem, utalva az általuk viselt javadalomra. Az ő névsoruk után az egyháznak a vonatkozó időszak okleveles forrásaiban is feltűnő kápolnái és oltárai, illetve azok igazgatói (rectoral) szerepelnek. Az igazgatókat a káptalani tisztségviselők (dékánok és jegyzők), majd a székeskáptalan egyéb tagjai, a karbeliek kaptak helyet. Az általában keresztnevükön előforduló személyek szintén betűrendben szerepelnek, a rájuk vonatkozó adatokat azonban az időrendet figyelembe véve, ahol lehetett, ösz­­szevontam, ugyanakkor minden egyes személynél feltüntettem az oklevélben szerep­lő egyházi rendjét. Végül e rész zárásaként a váci székeskáptalan privilégiumainak méltóságsoraiban, illetve az egyéb oklevelekben található kanonoki névsorokban fel­tüntetett személyek neveit közlöm a forrásban lévő sorrendjük szerint. A könnyebb áttekinthetőség miatt e listák táblázatos formában szerepelnek. Az adattárban minden esetben az egyes személyek keresztneve volt a rendező elv, mivel forrásainkban az esetek nagy százalékában csak így szerepelnek. A keresztnév után, ha ismert volt, zárójelben a kanonok — forrásokkal alátámasztható — „család­vagy ragadványneve”, illetve apja neve áll. Ez után a forrásokkal igazolható előfordu­lásuk első és — ha volt, az alatta lévő sorban — utolsó dátuma szerepel, mögötte záró­jelben az adat származási helye található meg (levéltári jelzet vagy forráskiadvány). Ha a két dátum között további adataim is voltak az adott személy által viselt méltóságra, tisztségre, javadalomra, akkor azt jegyzetben közöltem (közbenső adatok). Ugyanitt tüntettem fel, ha a dátum a kinevezésé, vagy ha az illető méltóságviselése alatt névleg, pápai jelöltként más is viselte az adott tisztséget. A kanonokok esetében mindezen adatokat folytatólagosan szerepelnek nevük után. A külföldi klerikusok neveit — a keresztnevükön túl - a forrásban szereplő latin alakban és az adott ország nyelvének

Next

/
Oldalképek
Tartalom