Bevezetés - A munka szerkezete
14 A váci székeskáptalan archontológiája 1200—1543 megfelelően is használtam, ahol ez nem volt egyértelműen eldönthető, ott a forrásban található névalak mellett döntöttem. A név és dátum alatt található sorban az illető által viselt egyéb tisztségeket és javadalmakat soroltam fel, de ez — hangsúlyozom — csak az archontológia készítése közben előkerült adatokat tartalmazza, külön kutatást csak ritkán végeztem ezekre vonatkozóan. A kötetben bőségesen használtam jegyzeteket, hogy állításaimat minél több oldalról tudjam alátámasztani, mivel senkit sem szerettem volna arra kényszeríteni, hogy az általam kínált megoldást tartsa egyedül elfogadhatónak. A jegyzetekben szereplő adatok és indoklások alapján mindenki önállóan is véleményt alkothat a vitás kérdésekről. Utalóval láttam el azoknak a kanonokoknak a neveit, akik előrelépés útján nyertek el a káptalanon belül másik javadalmat, illetve káptalani választás révén dékánok, vagy a püspök - üresedés esetén a káptalan - kinevezése nyomán vikáriusok lettek. A székeskáptalani tagság után a váci szentszéki bíróságra vonatkozó adatok következnek: a vikáriusok, a szentszéki jegyzők és közjegyzők nevei, valamint működésük évköre a fentebb már említett rendben. E fejezetet az egyes személyek kinevezéséről szóló oklevelek közlése (Függelék) követi, majd a kötetet a felhasznált levéltári források jegyzéke és a szakirodalmi munkák rövidítéseinek feloldását tartalmazó bibliográfia, továbbá a névmutató zárja. Ebben a kanonokok a család- vagy ragadványnevük betűrendjében szerepelnek és különböző javadalmaik az életpályák rekonstruálását segítendő egy helyen találhatók. Budapest, 2023. október 5. C. Tóth Norbert
