C. Tóth Norbert - Németh Péter: Várjobbágyokból nemesek. A Megyeriek és Rádiak küzdelme a nemesi létért (Függelékül a Megyery család oklevelei és egykori levéltáruk jegyzéke) - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 14. (Budapest, 2023)
A státuszper(ek) - A második per (1371-1373)
16 Várjobbágyokból nemesek lét.55 A privilégiumot Tamás fia, Miklós minden bizonnyal személyesen vette át Leleszen, mivel e napról ismeretes a konvent előtt tett bevallása, amelyben testvérét, Jánost, az előbbiekben szereplő királyi embert, Vajai Medve fia Jánost, Bánházi Mihály fia Pétert, Sári Salamon fia Pétert56 és Bökényi Miklós fia Jánost nevezte meg ügyvédeiül különböző pereiben.57 55 Lásd az 5. regesztát. 56 O az előző évi, Vasvári János által tett ügyvédvallásban (DF 219 530.) Vasvári néven szerepel! 57 DF 219 554. 58 DF 212 531., az oklevél szövegét lásd az Oklevéltár II. szám alatt. 59 Vö. Bertényi I.: Országbírói intézmény 145-146., Arch. 1301-1457. I. 8. A második per (1371-1373) Az első per tehát Bebek István országbíró ítélete révén Vasvári Miklós és testvére győzelmével ért véget, aminek következményeként elvben és gyakorlatban is birtokba vehette az alperesek földjeit. A későbbi eseményekből azonban jól látszik, hogy Megyer és Rád birtokoknak csak egy részét szerezték meg. Joggal gondolhatnánk, hogy a Vasvári testvérek birtoklását ezután nem zavarta senki és semmi. Éppen ezért felettébb meglepő dolgokról értesülünk Szécsi Miklós országbíró 1371. június 5-i okleveléből. E szerint Vasvári Miklós azt kérte az országbírótól, hogy foglaltassa vissza, majd iktattassa újra számára az őt királyi újadomány címén megillető Es és Szentgyörgy, más néven Ibrány birtokokat. Az országbíró a leleszi konventet bízta meg azzal, hogy tanúsítsa a feladat elvégzését, illetve számoljanak majd be az eljárásról.58 Sajnos az nem derül ki a levélből, hogy Fekecs Miklós mikor nyerte el a felsorolt birtokokat a királytól. A birtokok visszafoglalását Darnói Gergely királyi ember Gergely szerzetes jelenlétében kívánta végrehajtani, de attól Ibrányi Gergely fia, Miklós eltiltotta, aminek következtében a királyi ember megidézte őt a királyi jelenlét elé. A per egyelőre ismeretlen ok miatt csak az egy évvel későbbi György-napi nyolcadon kezdődött el, ahol Ibrányi azzal indokolta ellentmondását, hogy az iktatni szándékozott birtokok tulajdonjogáról oklevelei vannak. A bizonyítékait azonban akkor nem mutat (hat) ta be, sőt a pert az országbírói székben történt változások59 miatt a következő, Jakab-napi nyolcadról Szécsi Miklós, a Mihály-napiról pedig már Szepesi Jakab halasztotta el az 1373. évi vízkereszti nyolcadra. E nyolcadon azonban már nem a mondott Jakab,
