C. Tóth Norbert - Németh Péter: Várjobbágyokból nemesek. A Megyeriek és Rádiak küzdelme a nemesi létért (Függelékül a Megyery család oklevelei és egykori levéltáruk jegyzéke) - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 14. (Budapest, 2023)
A státuszper(ek) - A harmadik per (1377-1378)
A státuszper(?k) 17 hanem egy ismételt váltás miatt, Vasvári Miklós korábbi „főnöke”, Cudar Péter országbíró előtt tárgyalták az ügyet.60 60 Lásd a 6. regesztát. 61 E szokványosnak mondható jogi cselekményre lásd Hajnik L: Perjog 405., skk; Bónis Gy.: Jogtudó értelmiség 283-293. 62 Lásd a 6. regesztát. Az 1373. évi vízkereszti nyolcadon tehát a felek személyesen megjelenve kérték az újdonsült országbírót, hogy engedélyezze számukra a vitás kérdéseik fogott bírák elé vitelét, aki erre rábólintott. Mindezek után Vasvári Tamás fia, Miklós és Ibrányi Gergely fia, Miklós okleveleiket bemutatták a fogott bírósággá alakult királyi jelenléten ülő nemeseknek, akik az iratok elolvasása és megvitatása után ismét a királyi jelenlét bírótársaivá lettek és ítélet formájában mondták el döntésüket, amelyet aztán az országbíró nevében írásba foglaltak.61 A döntés úgy szólt, hogy mindkét fél megtarthatja a kezén lévő azon földjeit, amelyekről okleveles bizonyítékokkal is rendelkezik, továbbá a felek kölcsönösen — szóban - átadták egymásnak azokat és lemondtak a másik birtokában lévő földekben esetlegesen fennmaradó jogaikról. Végeredményben tehát a pert Vasvári Miklós elveszítette, Ibrányi Gergely fiai, Miklós, Gergely és István pedig meg tudták védeni Szentgyörgy, más néven Ibrány birtokuk, és az annak határain belül fekvő Es nevű földjük tulajdonjogát. AVasváriak kezén megmaradt az eddig is kezükön lévő egyik, az Ibrány mellett fekvő Megyer, továbbá Rád, valamint a másik Megyer (amely korábban [Péci] Miklós fia, Jánosé volt), és ezeket királyi adomány címén, mint várnépek földjeit birtokolhatták továbbra is.62 A harmadik per (1377-1378) A „végső összecsapásra” alig négy évvel később került sor: ekkor az 1366-os pervesztesek utódai és rokonságuk másik fele lendült akcióba: az ekkor már rendkívül időskorban lévő Gégényi Pál — aki (Vas) megyeri Miklós fia, Mihály fia — és Megyeri István fia, János - aki Vasmegyeri Halálos fia, István fia -, valamint a Rádi nemesek, István fia, Mihály és Pál fia János fia, Péter 1377 nyarán Lajos király előtt bepanaszolták Vasvári Fekecs Miklóst azért, mert noha ők várjobbágyi címen birtokolták földjeiket, Miklós várnépeknek nevezve őket magának adományoztatta azokat. A király, mivel a kérdésben dönteni nem tudott, ezért megidéztette Miklóst a birtoklását igazoló oklevelei bemutatására a Márton-