C. Tóth Norbert - Németh Péter: Várjobbágyokból nemesek. A Megyeriek és Rádiak küzdelme a nemesi létért (Függelékül a Megyery család oklevelei és egykori levéltáruk jegyzéke) - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 14. (Budapest, 2023)
A pereskedéssel kapcsolatos oklevelek regesztái
A pereskedéssel kapcsolatos oklevelek vegesztái 115 Miklós és Potenciána kezén vannak, ezért tőlük kívánja az ország törvénye értelmében megkapni azokat és az ügyvéd ez ügyben a királyi személyes jelenléten méltó igazságot kért. Ezt hallván az alperesek, Rádi Miklós és Potenciána ügyvédje: Bejei Ambrus a leleszi konvent ügyvédvalló levelével felkelvén a személyes jelenlét előtt azt válaszolta, hogy a néhai Rádi idősebb János rádi birtokrésze fele és egyéb, öröklött vagy vásárolt birtokjogai ügyében okleveles bizonyítékaik vannak, azok alapján a felperest illető részt hajlandók kiadni, de az okleveleket most nem, csak a következő alkalommal tudják bemutatni. Mivel az oklevelek megnézése nélkül ítéletet nem tudtak a perben hozni, ezért úgy döntöttek, hogy az alperesek vagy ügyvédjük a mondott okleveles bizonyítékokat, amelyek a mondott néhai Rádi idősebb János javaira és birtokjogaira vonatkoznak, az akkor 1548-ban kibocsátott oklevél dátumának 25. napján kötelesek a személyes jelenlét előtt mindenféle további halasztás nélkül bemutatni, hogy azok alapján a feleknek ítéletet és igazságot szolgáltathassanak. A mondott 25. napról az oklevelek bemutatása különböző okokból többszöri halasztással az 1548. évi György-napi nyolcadra került, amikor is a felperes ügyvédje a királyi személyes jelenlét előtt megjelenve az alperesek ellenében bírói intézkedést kért, mivel azok nem jelentek meg és nem is gondoskodtak kimentésükről, a felperes ezért a királyi és a konventi embert kívánta kiküldetni, hogy az alpereseket kötelezze okleveleik bemutatására, majd bemutatta Révai Ferenc nádori helytartó levelét, amelyben új ítéletet hozott az oklevelek bemutatására és amellyel az alpereseket megidéztette. A pert ismét különböző okok miatt az 1549. évi György-nap nyolcadára - amikorra a tizennyolc felső-magyarországi és tiszántúli megye lakosainak perét az 1548. évi Lukács-napi országgyűlés határozata értelmében143 - királyi rendelettel ide Pozsonyba halasztották. 143 Vö. 1548. évi 19. te. (MOE IV. 177., 221-222.). A mondott időpontban Farkas György felperes ügyvédje megjelent a nádori helytartó előtt, az alperesek viszont nem jöttek és nem is küldtek maguk helyett senkit, az új ítélet végrehajtásáról sem gondoskodtak, a nádori helytartó ezért az alpereseket fejenként hat nehéz márkában — királyi bírságban — elmarasztalta és a felperes érdekében kiadott királyi oklevelet minden pontjában megerősítette, majd bírói intézkedésével meghagyta, hogy a konvent tanúbizonysága jelenlétében a nádori helytartó embere menjen ki Rád birtokra, majd a szomszédok és határosok összehívása után a király bírói intézkedését és ítéletét annak tartalma
