C. Tóth Norbert - Németh Péter: Várjobbágyokból nemesek. A Megyeriek és Rádiak küzdelme a nemesi létért (Függelékül a Megyery család oklevelei és egykori levéltáruk jegyzéke) - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 14. (Budapest, 2023)
A pereskedéssel kapcsolatos oklevelek regesztái
116 Várjobbágyokból nemesek értelmében mindenféle változtatás nélkül hajtsa végre, és minderről a konvent a végrehajtás időpontjának 15. napjára tegyen jelentést a nádori helytartónak. A mondott 15. napról a pert végül az 1549. évi Lukács-napi nyolcadra - amikorra a mondott megyék lakosainak valamennyi perét szintén királyi rendelettel - elhalasztották. A nyolcadon, 1549. november 21-én, amikor a királyi személyes jelenléten nem kevés főpappal, báróval, ítélőmesterekkel és a nemesekkel, azaz bírói székének esküdt ülnökeivel ítélkezett, megjelent előttük Farkas György felperes nevében Szigeti Gergely deák — a leleszi konvent ügyvédvalló levelével —, majd az alperesek, azaz Rádi Miklós ügyvédje: Megyeri János és Potenciána ügyvédje: Rádi István deák — akik mindketten a leleszi konvent ügyvédvalló levelével képviselték megbízóikat - jelenlétében bemutatta a leleszi konvent 1549. július 27-i oklevelét (15). Az oklevél bemutatása után a felperes ügyvédje kérte, hogy először is az alperesek tegyék le a visszaűzés büntetését és a mondott bírói oklevelek árát, és adjanak indoklást. Ezt hallván Megyeri János Rádi Miklós nevében letéve a bírságot, a visszaűzés okaként elmondta, hogy néhai Rádi idősebb Jánost a mondott birtokrész csak férfi jogon illette és ezért a felperesnek ebből és János többi birtokjogaiból csak leánynegyed jár, ennek bizonyítására bemutatta Szepesi Jakab országbíró 1378. november 14-i ítéletlevelét (10). Az oklevél bemutatása, a felek jelenlétében történt felolvasása és tartalmának elmagyarázása után a felperes ügyvédje Szepesi Jakab országbíró levelének ellenében előadta, hogy az országbíró oklevele arról, hogy a mondott Rád és Megyer birtokok kizárólag a férfi jogot érintenék, nem tartalmaz semmit, mivel az ítéletlevél szövegében nincsen szó arról, hogy a birtokokat az alperesek elődei a korábbi királyoktól csak a férfi jogot illető adományként kapták volna. Mindezek után a felek ügyvédjei ítéletet kértek. Mivel Szepesi Jakab országbíró okleveléből világosan kiderült, hogy Fekecs Miklós a rádi és megyeri nemesek birtokait, amelyeket azok elődei is nemesi címen birtokoltak, Lajos királytól magának felkérte, de a mondott nemesek ellentmondtak, és végül sokszori halasztás után Szepesi Jakab országbíró döntése révén az eskü alatti tanúvallatás és vizsgálat szerint a rádi és a megyeri nemesek letették az esküt arról, hogy ők Szent István király ideje óta nemes várjobbágyok módjára birtokolták Rád birtokot és sohasem voltak várnépek, hanem Lajos királynak vérük hullatásával hűségesen szolgáltak, ezért a királyi személyes jelenlét úgy ítélt, hogy Rád birtok kizárólag a férfiakat illeti és így a felperesnek a leánynegyeden kívül a birtokból nem jár semmi és a felperes a Magyar Királyság szokása értelmében közös birtokbecsű révén pénzben jogosult arra. A felperes ügyvédje a királyi
