C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)

Tanulmány - 1. Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv

1.12. A kanonokok „panaszai" 75 seiben 1509 és 1519 között rendszeresen találkozni a procurator megválasztá ­sának hírével.404 A fentiek felvetik annak a kérdésnek a vizsgálatát, hogy az esztergomi nagyprépostok közül kiket kellett királyi szolgálatuk miatt így he­lyettesíteni? túli dirigere et promovere non curaret, talis ad hoc electus negotia et facta capituli pertractare, regere et gubernare sciat, valeat atque possit, et tali provideatur de salario et proventibus prepositi." - 227/13-23. 404 Vö. Registrum Strig. 11-13., 82., 91., stb. 405 Esztergomi arch. 20. 406 Arch. 1000-1301. 119. 407 Esztergomi arch. 22. 408 Hegedűs A.: Vásári Miklós 172. 409 Esztergomi arch. 23. 410 Arch. 1301-1457. 1. 91. 411 Esztergomi arch. 23. 412 Vö. Fedeles T.: Pécsi székeskáptalan 466. 413 Vö. Tusor P.: Purpura Pannonica 43. 414 Esztergomi arch. 24. 415 Vajk Á.: Kanizsai János 197. 416 Esztergomi arch. 24. 417 Bónis Gy.: Jogtudó értelmiség 109. 418 Esztergomi arch. 26. 419 C. Tóth N.: Erdődi Bakóc rokonság 17. 420 Esztergomi arch. 26. Az 1397. évet megelőző évszázadokból az első személy, akiről kimutatható, hogy olyan tevékenységet folytatott, amely elszólította Esztergomból, Lukács prépost (1280-[1282])405 lehetett, aki Erzsébet özvegy királynénak volt a kan­cellárja (1280-1282).406 Őt Vásári Miklós (1339-1347) követi,407 aki 1343-ban Nápolyban járt Erzsébet anyakirályné társaságában.408 A harmadik személy András fia, Miklós (1347-1350)409 lehetne, aki egyúttal királyi kápolnaispán is volt,410 így általában a nem túl távoli Visegrádon a királyi udvarban tar­tózkodott. A következő prépost, Guillaume de la Jugie bíboros (1350-1374)411 viszont egy-két napon túl valószínűleg nem töltött el többet Esztergomban, egyéb méltóságai, tisztségei és megbízatásai ugyanis inkább a Szentszék­hez,412 semmint a magyar királyi udvarhoz kötötték.413 Utóda, Kanizsai János (1374-1384)414 előbb a padovai egyetemen tanult, majd hazatérése (1379) után Erzsébet királyné udvari káplánja lett,415 de e funkciója nem távolította el fel­tétlenül Esztergomból. A vizitáció elvi keletkezése utáni időszakból Gewitz Ferenc prépostot (1421-1426)416 említhetjük, akinek királyi ítélőmestersége417 biztosan elszólította székhelyéről. Az őt követő nagyprépostok közül egye­dül Bakóc Tamás érsek unokaöccséről, Erdődi (Bakóc / Szatmári) Jánosról mondhatjuk el ugyanezt: méltóságviselése (1502-1517)418 idején előbb Itáliá­ban tanult,419 hazatérése után királyi titkárként (1509-1512),420 majd személy­

Next

/
Oldalképek
Tartalom