C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Tanulmány - 1. Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv
76 Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv nőkként (1513-1514) tevékenykedett,421 sőt időközben a zágrábi püspökséget is elnyerte (1515-1517),422 így e tisztségei biztosan elszólították a székeskáptalanból. Ráadásul a székeskáptalan testületének panasza szerint 1507-ben még nem tette le az esküt az 1502. évi nagypréposti kinevezése óta, arról már nem is beszélve, hány egyéb javadalom volt ekkor még a kezén.423 Ha tehát mindenképpen megszeretnénk nevezni valakit, akire ráillenek a vizitáció szavai, akkor őt és Gewitz Ferencet említhetjük. 421 Arch. 1458-1526. 1. 75. 422 Egyházi arch. 1440-1526.131. 423 C. Tóth N.: Erdődi Bakóc rokonság 17. 424 „Item rectoratus altaris Sancte Anne in castro regali suppressus est." - 206/3. 425 „Item sunt alii etiam rectores altarium scilicet Sancte Catharine, Sancte Anne in castro regali, Sancti Gregorii, Sancti Ladislai regis, modici redditus, quorum collatio spectat ad capitulum." - 196/11-13. 426 Reg. Arp. 902. sz. 427 Reg. Arp. 1125. sz. 428 Györffy II. 246-248., Dercsényi D.-Zolnay L.: Esztergom 53-74., Zolnay L.: Érseki paloták 203-207., MRT 5. 95-101., Horváth I.: Esztergom 200. 429 „tamen tempore necessitatis nostre ipse dominus archiepiscopus nos in eadem recipere teneatur" - MES I. 156. (Reg. Arp. 177. sz., DF 248310.) 1.12.3. A vári Szent Anna-oltár A kanonokok második sérelme szerint „a királyi várban fekvő Szent Anna-oltár (feletti joghatóságuk) gátolva van"424 Az egyházlátogatási jegyzőkönyvben azonban nem ez az első híradás az oltárról, az oltárigazgatóságok leírásánál ugyanis már találkozhattunk nevével a következő szövegkörnyezetben: „vannak más oltárigazgatóságok is, úgy mint a Szent Katalin, a Szent Anna a királyi várban, a Szent Gergely, a Szent László, csekély jövedelemmel, amelyek a káptalan adományozási jogához tartoznak"425 Mindkét idézett helyen - amellett, hogy az oltárigazgatóság elnyomatását (joghatóság gátlását) nem igazán tudjuk értelmezni - komoly kérdésként merül fel, hogy mit értsünk 1397-ben, vagy később „a királyi vár" alatt, illetve hol volt a Szent Anna-oltár? Az esztergomi királyi várat (palotát) Imre király adta 1198-ban az esztergomi érsekeknek, s adományozását testvére, II. András, illetve annak fia, IV. Béla király is (1249) 426 megújította, majd ugyanő 1256-ban427 végleg átadta az érsekeknek.428 A magyar uralkodók a vár eladományozása után is többször tartózkodtak Esztergomban, s ilyenkor akár a várban (palotában) is álomra hajthatták fejüket, hiszen Imre király adománylevelében külön hangsúlyozta, hogy szükség esetén az érsek köteles a királyt befogadni.429 Mivel Imre király intézkedését IV. Béla királyon kívül Mátyás és II. Ulászló királyok is megerősítették, előbbi
