C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Tanulmány - 1. Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv
70 Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv saját későbbi használatára lemásolja azt. (E feltételezés alapvetően azon nyugszik, hogy elfogadjuk, Tamásnak már ekkor kiérlelt céljai lehettek.) A prágai másolás mellett szól az e példányról készült két másolat lelőhelye is: az egyik Göttingenben, a másik Königsbergben maradt fenn. Habár nem ismeretes, hogyan kerültek oda, de a legegyszerűbb azt feltételeznünk, hogy Pöstyéni verzióját - diáktársai - még ott Prágában lemásolták. A másik, hogy a kolofonban nem szerepel neve mellett fokozat, már pedig ez azt jelenti, hogy az átdolgozást és másolást legkésőbb baccalaureatusi vizsgája előtt, 1399-ben be kellett fejeznie. (A munkához tehát csak nagyon áttételesen lehetett Budai János barsi főesperesnek köze.) 1.10.2. A kollégium „megreformálása" Ha még emlékszünk rá, a Kollégiumra vonatkozó passzus első részének végén áll egy általam (is) kiemelt mondat („magát a Kollégiumot szükséges helyreállítani"371 ), amely egyrészt sehogyan sem illeszkedik az előtte, és - hozzátehetjük - az utána következő mondatokhoz sem. A vonatkozó szövegrész magyarázatával mind Körmendy Kinga, mind Mészáros István kísérletet tett. Az előbbi szerző szerint e mondat magyarázná, tudniillik, hogy a kollégium reformálásra szorul, az 1393-1395 közötti alapítást.372 Mészáros István viszont észlelve, hogy az 1390-as évek eleji alapítás és az 1397-es reformálás szükségességét hangsúlyozó adat között meglehetősen rövid idő telt el, ami nem tenné indokolttá a kollégium „korszerűsítését", kénytelen-kelletlen más magyarázatot keresett, illetve talált a jelenségre: „(a)z 1397-es szöveg szerint a prezidens külföldi (kiemelés - M. I.) tanulmányokra küldi a kollégium növendékeit; az 1399-es pápai irat bárhol levő (kiemelés - M. I.) egyetemről beszél ezzel kapcsolatban." Azaz véleménye szerint „1397-re már megerősödött az 1395-ben alapított óbudai egyetem, s a régihez képest új helyzet keletkezett: nem feltétlenül kellett már külföldre menniük azoknak a fiataloknak, akik egyetemi tanulmányokat kívántak végezni."373 371 „et ipsum collegium indiget reformatione" - 198/8. 372 Körmendy K.: A Collegium Christi és könyvtára 7. 313 Mészáros I.: A középkori Collegium Christi 351. 374 Uo. Mint látható, mindkét szerző a reformatio szónak a mai értelmét használta érvelésében szemben a régebbi/középkori (megújítás, helyreállítás) jelentésével, tették ezt azért, hogy elkerüljék annak megválaszolását, amelyet Mészáros István így jellemzett: „Vajon miért s milyen korszerűsítést igényelt az alig néhány évvel korábban alapított s még újnak számító intézmény?"374 Mielőtt tovább lépnénk, idéznünk kell Knauz Nándor véleményét is, aki így oldotta fel a problémát: „a visitatio szerint e társulatnak 1397. évben javításokra volt
