C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Tanulmány - 1. Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv
1.10. Collegium Christi 71 szüksége (ipsum Collegium indiget reformatione.) Ezen javítások ama visitatióban így eszközöltettek: Quia in alma hac Strigoniensi ... így újólag rendeztetve a társulat egy századon túl virágzott ..."375 A Knauz Nándor által - a szövegében hiányosan - idézett rendelkezéssel (Statutum super reformációm collegii Christi) 376 egyetlen apró probléma van, még pedig az, hogy nem része a vizitációnak (vö. a kötet leírásával), jóllehet a korai kötet részét képezte.377 (írásképe alapján a 16. század első felében másolhatták be a könyvbe, és kísérteties hasonlóságot mutat az utána következő, Várdai Pál esztergomi érsek által 1530-ban megerősített határozatok szövegét leíró kéz írásával.378 Az 1530 körüli kollégiumi - új - statútum szövege leginkább a mohácsi csatavesztés utáni helyzetbe, a székeskáptalan javainak újra rendezése idejébe illik.379 ) Ha tehát nem ragaszkodunk az esztergomi vizitáció élén álló 1397-es dátumhoz, akkor a Kollégium reformációja rögtön értelmet nyer. Amint azt már idézett szerzőink kifejtették, a Krisztus-kollégium a 15. század végén (1482-től keltezhetően) komoly problémákkal küzdött, a pénzügyei meglehetősen rosszul álltak, a diákok külföldi taníttatása is el-elmaradozott, így a Collegium Christi szervezete akkor valóban megújításra szorult. Az előbbiek figyelembevételével az 5. válaszban a Collegium Christi kapcsán elmondottak lejegyzésére legkorábban a 15. század utolsó negyedében kerülhetett sor. Mindezzel összevág, hogy 1486 után, Csesztregi Imre barsi főesperes halálát követő közel negyedszázadban a főesperesség vagy üresedésben (1490-1499), vagy személyek (Bodrogi Fülöp 1500-1509, Isvalies Péter bíboros 1509) kezén volt, akik jövedelemkiegészítésként nyerték el azt.380 A helyzet - mint ismert - csak 1510-ben, Pesti Gergely kinevezésével oldódott meg. 375 Knauz N.: Krisztustársulat 348-349. 376 Föl. 44r v (pag. 91-92.), kiadását lásd a II. fejezetben a X. sz. (242/11-243/7.). 377 Körmendy Kinga (Körmendy K.: A Collegium Christi és könyvtára 10.) összefüggésbe hozta a rendeletet a Kollégium 15. század végén meglévő nehézségeivel, s a szöveget mint „az 1397-es vizitáció XVI. sz. eleji másolatának kiegészítései" alatt tárgyalta. 378 Vö. 45r-46v (pag. 93-96.), kiadását lásd a II. fejezetben XI. sz. (243/10-246/13.). 379 Vö. Knauz N.: Krisztustársulat 353. 380 Esztergomi arch. 72-73. 381 Mon. Vat. 1/4. 119. - Az Érszegi Géza által újonnan felvetett 1399. évi alapítási időpont (Érszegi G.: Korai törvényeink 244., Uő: Budai János gyűrűspecsétje 73.), minden szempontból teljesen légből kapott (vö. Körmendy K.-C. Tóth N.: Collegium Christi 150-153.). Másrészről a fentebbiekben kifejtettek alapján a Krisztus-kollégium alapítási idejének meghatározásából, illetve a 14. század vége, mint alapítási idő melletti érvelésből az esztergomi vizitációt ki kell zárnunk. így az első biztos, kétségtelen hitelű adat a Collegium Christi létezésére az 1399. április 28-i pápai megerősítés.381 Ennek ellenére az alapításra valóban az 1390-es évek elején, legvalószínűbben a Körmendy Kinga által is meghatározott 1394-es év folyamán került sor, amikor Budai János talán már viselte a főesperesi hivatalt - mint
