C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Tanulmány - 1. Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv
30 Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv átadatták vele) másnak azt. Az új kancellár eddigi helyettese,70 Korponai János pécsi kisprépost lett, aki 1427. június 21-én szerepel először e minőségében,71 s talán még az ő nevét rejti Borbála királyné 1432. február 26-i oklevelének kancelláriai jegyzete is.72 Őt Csetneki László - korábbi esztergomi kanonok73 - budafelhévízi keresztes kormányzó követte (1434-1435).74 Végül a „rend" az új királyné, Erzsébet megkoronázásával állt helyre,75 a királynéi főkancellárok ismét a veszprémi püspökök lettek, ezúttal szintén egy volt esztergomi kanonok,76 Rozgonyi Simon.77 70 1415. VII. 8-tól mutatható ki (ZsO V. 835. sz.). 71 DF 250158. 72 DF 202513. „Ad mandatum domine regine Iohanne referente/' 73 Előbb honti (1399-1404), majd gömöri (1407) főesperes, végül esztergom-szentgyörgyi prépost (1408-1424) volt, aki 1424-ben nyerte el a királytól a keresztesek vezetését (Esztergomi arch. 82., 76., 54.). 74 1434. V. 13. (DL 11824.), 1435. X. 11. (DL 8896.). 75 Vö. Solymosi L.: Az esztergomi érsek koronázó joga 13. 76 Esztergomi arch. 199. 77 1438. III. 25. (DL 800.), 1438. V. 19. (VO 202.), 1439. III. 15. (DL 13274., DL 1026. p. 61.). 78 1402. X. 12-én még élt, de 1403.1.19-én már néhai volt (ZsO II. 2213. sz.). 79 Arch. 1301-1457. 1. 78. - Az uralkodó Miklóst később Borbála királyné ajtónállómesterévé tette (Uo. I. 223.). 80 C. Tóth N.: A főpapi székek betöltése 109. 81 Vö. ZsO XI. 518. sz. (1424. V. 5.). 82 Arch. 1301-1457. 1. 78. Azt, hogy Kanizsai János magához ragadta a királynéi főkancellárságot, pályafutása ismeretében még csak érthető, kérdés azonban miért nem állt vissza utána a korábbi helyzet? 1409-ben úgy tűnt, újra a veszprémi püspökök fogják viselni a címet, ám Zsigmond király akaratából Albeni János következő püspökségeire is magával vihette a főkancellári méltóságot. Az uralkodó döntésében nyilván szerepet játszottak a veszprémi püspöki cím körüli zavarok is. Az 1402. év végén meghalt Kápolnai Mihály veszprémi püspök,78 s a püspökség élére Zsigmond király világi kormányzót nevezett ki Szécsi Miklós személyében.79 A pápa viszont a püspök halálhíre hallatán a Kúriában élő György egykori boszniai püspököt állította az egyházmegye élére és egészen annak haláláig, 1424 tavaszáig őt tekintette a veszprémi püspöknek,80 és sem Albeni Jánost, sem utódát, Rozgonyi Pétert addig81 nem volt hajlandó megerősíteni a méltóságban.82 A király így észszerű okokból sem hagyhatta, hogy a királynéi főkancellári cím is vita tárgyát képezze. Mindezt további forrásokkal is alátámaszthatjuk. Rozgonyi Péter pápai kinevezése után immáron kánonjogilag is veszprémi püspöknek tekintve magát 1425. február végén jogai biztosítása végett felkereste a királyi kancelláriát, majd bemutatta és megerősíttette IV. László király 1276. évi, a veszprémi püspökök királyné-koronázási jogáról és királynéi
