C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Előszó
Előszó 9 A sorozat harmadik és egyben utolsó kötete az ún. 1397. évi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv (canonica visitatio)8 kiadását és elemzését tartalmazza: a munka első felében (Tanulmányok) az előbb említett kötetek, valamint további források segítségével részletesen elemzem a vizitáció keletkezésének és létrejöttének idejét, valamint módját. Megvizsgálom azt is, hogy a benne leírtak mennyiben feleltethetők meg az egyéb forrásaink alapján a székeskáptalanról megismert, illetve megismerhető képpel. A középkori magyar egyháztörténetnek ugyanis az egyik legbecsesebb forrása az esztergomi székeskáptalan 1397. évi egyházlátogatását megörökítő és egyúttal a káptalani statútumokat is magában foglaló, a 15. század második felében lemásolt jegyzőkönyv.9 E könyvecske - meglepően - jól kiegészíti az esztergomi székeskáptalan gazdasági tevékenységét bemutató, az 1500-as évek első negyedéből fennmaradt káptalani ülések anyagát tartalmazó jegyzőkönyvet.10 A canonica visitatio összesen 49 kérdése rengeteg témakört ölel fel, amelyek többek között az alapításra, a kanonokok és javadalmasok ellátására, a székeskáptalan és az érsek jogaira, kötelességeire, a székeskáptalani méltóságviselőkre, javadalmakra, összefoglalóan tehát az esztergomi egyház életére vonatkoznak. Ezek nagy részét, elsősorban a káptalan működésével kapcsolatosakat már Kollányi Ferenc feldolgozta,11 azóta pedig leginkább a statútumok tartalma mozgatta meg a kutatók fantáziáját.12 Mivel az egyházlátogatási jegyzőkönyv kiapadhatatlan forrásnak bizonyult,13 nem csoda, hogy mindenki a saját területének megfelelő részeket 8 A canonica visitatiókra általánosságban lásd Beke M.: Pázmány Péter egyházlátogatási jegyzőkönyvei 20-22., Tóth K.: Egyházlátogatás az esztergomi főegyházmegyében 65-66. 9 Kollányi F.: Visitatio, korábbi kiadásainak felsorolását lásd ZsO I. 4784. sz. 10 Vö. Solymosi László szavaival: „(a) káptalan működése, gazdasági tevékenysége, vagyonkezelése a középkor végén lényegében megfelelt annak a gyakorlatnak, amelyet először az 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv és a hozzá csatolt statútumok írtak le. Nyilvánvaló, hogy az 1397-ben már érvényesülő gyakorlat hosszú fejlődés során alakult ki. Ebben a folyamatban meghatározó volt a divisor, a legfontosabb gazdasági tisztségviselő megjelenése." - Registrum Strig. 45. (lásd például a divisor tevékenységét bemutató adatokat: Uo. 10-14.) - A továbblépés útja a számadáskönyvet tartalmazó kódex vízjeleinek a feltárása lenne annak érdekében, hogy a két kötet papíranyaga összehasonlítható legyen. 11 Kollányi F.: Esztergomi kanonokok vii-lvi. 12 A korábbi munkákra összefoglalóan lásd Solymosi L.: Az egri káptalan statútuma 137-156., főleg 137-139., illetve Registrum Strig. 9-47., passim. 13 Erre nagyon jó példa Mályusz Elemér munkája a középkori magyar egyházi társadalomról, amelynek forrásbázisában a vizitáció - érthető módon - felülreprezentált (Mályusz E.: Egyházi társadalom 60. 11. jegyz. (a továbbiakban / jellel választom el), 61/14., 62/16-17., 63/19., 64/25-26., 65/29. és 31., 66/33., 76/76. és 79., 92/143., 97/155., 98/162., 119/269., 133/6., 135/18., 164/7., 178/9. és 11.).
