C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században III. rész. Az ún. 1397. évi esztergomi székeskáptalani egyházlátogatási jegyzőkönyv - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 13. (Budapest, 2021)
Előszó
10 Az ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv használta fel belőle.14 A jelek szerint, vagy talán éppen ezért, a jegyzőkönyv teljeskörű feldolgozására nem került sor, sőt inkább úgy tűnik, mindenki megelégedett Kollányi Ferenc kiadásával, illetve annak előszavában írtakkal. A forrás 1900. évi kiadása óta senki sem elemezte behatóbban szövegét, de ugyanígy nem került sor az abban szereplő információk értelmezésére és magyarázatára sem. A munkám második felében a vizitáció, illetve az azt magába foglaló teljes kötet anyagának szövegkiadása szerepel. 14 Lásd Madas E.: írás, könyv 80-81. (a bibliográfiában felsorolt művekben). 15 Kollányi Ferenc szokatlan eljárására jó példa a kanonokok esküjének és Várdai Pál esztergomi érsek 1530. évi határozatainak idézési módja: az esztergomi kanonokokról írt munkájában az előbbit egy jegyzetben, az utóbbit két oldalon keresztül ismertette, de a hozzákapcsolódó jegyzetből nem derül ki, hogy ez ugyanabban, a vizitációt is tartalmazó kötetben található (Kollányi F.: Esztergomi kanonokok xxvi., xviii-xix.). A munka első részében tehát a címadó kötet időben legkorábban készült és egyúttal legterjedelmesebb részét - a 136-ból 72 oldalt - jelentő, ún. 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvet fogom elemezni. Vizsgálatom során főképpen két kérdésre kerestem a választ: mikor és milyen részekből állították öszsze a szövegét. Ennek érdekében és egyúttal az összetettebb kép megrajzolása céljából nem a kérdések mentén, hanem a vizitáció által érintett témák szerint vizsgálom a szöveget. A második fejezetben a kötet fennmaradó kisebbik, bejegyzéseket tartalmazó részének - 25 oldalnak - eddig a tudományos kutatás vérkeringésébe nem került szövegeit fogom ismertetni és - amelyik esetében lehet és van mit - elemezni. A jelen munkában természetesen nem vállalkozhattam arra, hogy a vizitáció - eddig egyébként nem kutatott - valamennyi problémás kérdését megoldjam. A munka második részében a teljes kötet anyagát, tehát nemcsak a Kollányi Ferenc által 1900-ban - hiányosan - kiadott egyházlátogatási jegyzőkönyvet, hanem az elé és utána beírt, részben utólag hozzákötött oldalakon lévő szövegeket fogom a modern szövegkiadási elveknek megfelelően közzétenni. (A munka első részét alkotó elemzésben a székeskáptalani jegyzőkönyv idézésekor természetesen minden esetben a kötetben található kiadásra fogok hivatkozni: előbb a jelen kötet oldalszáma, majd a sor száma szerepel.../... formában.) Hangozzék ugyanis bármily hihetetlennek, de az egyházlátogatás szövegét őrző kötet leírását a mai napig senki sem készítette el. Hasonlóképpen nem végezték el a kötet teljes anyagának vizsgálatát sem, holott abban korántsem csak az ismert vizitáció szerepel, hanem további, különböző korokból és különféle témákban íródott szövegek: esküminták, szabályzatok, érseki és káptalani határozatok, oklevelek. Ezek közlése, mivel Kollányi Ferenc még csak említést sem tett létezésükről, elengedhetetlen feladat volt.15 E két rész révén válik remélhetőleg kerek egésszé mindaz, amit az esztergomi székeskáptalan késő középkori, főleg prozopográfiai, illetve archontológiai szempontú vizsgá
