C. Tóth Norbert: A pozsonyi társaskáptalan archontológiája / Archontológia Prešpurskej kolegiátnej kapituly 1204–1462 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 12. (Budapest, 2020)
BEVEZETÉS - Excursus: a templom főoltára
20 A POZSONYI TÁRSASKÁPTALAN ARCHONTOLÓGIÁJA ereklye vélhető gazdája, Szent Márton, s alig három évtized alatt háttérbe szorítja a pozsonyi egyház és társaskáptalan eredeti patrociniumát. A másik, titulus-váltást elősegítő tényező szintén ugyanekkor, a 14. század első felében jelent meg: Deprecht pozsonyi polgár fiainak jelentős összegű adománya kapcsán joggal merülhet fel, hogy a patrocinium váltásban nekik is szerep jutott. Márton közel négy évtizeden keresztül, 1324-től volt a testület tagja, közben 1329 és 1357 között a dömösi prépostság élén állt, 1345 és 1347 között a pozsonyi prépost helyetteseként mutatható ki, míg élete végén maga is pozsonyi prépost (1357-1359, f 1361 márciusa előtt) lett. Javadalomviselésének hossza és pályaképe alapján keresve sem találhatnánk alkalmasabb személyt arra, hogy keresztül vigye, illetve építészetileg is kifejezésre juttassa a pozsonyi egyház patrocinium-váltását. (A kérdés végleges tisztázása mindazonáltal, ha egyáltalán lehetséges, további, a jelen sorok írójának képzettségétől eltérő kutatásokat igényelne.) Excursus: a templom főoltára A pozsonyi templom elsődleges (korábbi) patrociniuma mellett szól az egyház főoltárképe is, amely a 18. század első harmadáig nem Szent Mártont, hanem Jézus születését ábrázolta, tanúsítva, hogy a templom a Szent Üdvözítő tiszteletére volt szentelve. A főoltáron álló kompozíció cseréjére valamikor a 18. század közepén került sor, amikor a korábbi számyasoltár egy része Galgócra került, más részei pedig szinte nyomtalanul szétszóródtak.91 A főoltár ábrázolásának bizonyítékként történő használatával kapcsolatban azonban nehézséget okoz, hogy annak első említése csak Schomberg György prépost idejéből való. És ez nem az egyetlen probléma. A szakirodalom - Rimely Károly után92 - egyöntetűen és tévesen 1483-ra teszi a főoltár első említését, miszerint a György prépost által alapított Szent Kereszt-oltár a főoltár „mögött” állt.93 Valójában a Szent Kereszt-oltár „név nélküli” említése majd egy évtizeddel korábbi: 1475-ben Beckensloer94 János esztergomi érsek György prépost kérésére egy pozsonyi szőlő után az érsekségnek járó tizedek megfizetését örök időkre elengedte, mivel a prépost a szőlőjét az általa a saját, szülei és testvérei lelki üdvéért alapítandó oltárnak kívánja adni.95 Arról, hogy György prépost a Szent Kereszt tiszteletére alapította az oltárt, a hagyatéka ügyében támadt per 1487. évi lezárásából értesülünk.96 Az oltár használatát Ibafalvi97 Tamás 91 Endrődi: Galgóci Betlehem 1-5., skk., Jeszenák: Pozsonyi székesegyház 6-9., 29. 92 Rimely: Capitulum ecclesiae Posoniensis 156., aki saját munkája 132. oldalára hivatkozik. Itt valóban található egy oklevél jelzet, ez azonban nem 1483-as, hanem 1487. évi oklevél, illetve az ügyben keletkezett többi oklevél is ez évi: mindegyik a néhai György prépost hagyatékáról szól (DF 227614—227617.). 93 Endrődi: Galgóci Betlehem 1., 24. 9. jegyzet, Hlavačková: Juraj zo Schönbergu 119. 94 Egyházi arch. 1440-1526. 25. 95 „quandam altari per eum fundando pro sue parentorumque et fratrum suorum animarum salute et refrigerio intendat facere dotationem”, „huius fundationis altaris” - DF 227652. 96 „prefatus vero Anthonius prepositus pro defensione iurium suorum exhibuit quendam cyrographum seu scripturam quandam proprie manus condam Georgii prepositi, predecessoris sui de voluntate dotandi vinea predicta et rebus, quodam altari Sancte Crucis in ecclesia maiori Posoniensi exaratam et confectam” -DF 227617. 97 C. Tóth: Esztergomi archontológia 258.
