C. Tóth Norbert: A pozsonyi társaskáptalan archontológiája / Archontológia Prešpurskej kolegiátnej kapituly 1204–1462 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 12. (Budapest, 2020)
BEVEZETÉS - A pozsonyi prépostsági templom védöszentje
Bevezetés 17 októberi oklevelében pedig az előbbi kettős védőszent megnevezés szerepel (ráadásul a levelek ugyanahhoz a személyhez szólnak).64 Sajnos a következő két évből nem ismerek adatot, de 1358-ban már a nagy jövő előtt álló megnevezéssel - Szent Márton- másképp Szent Üdvözítő-egyház65 - találkozunk. Ettől kezdve néhány eset kivételével66 szinte mindig ez a forma szerepel az oklevelekben,67 s önmagában a Szent Üdvözítő-egyház megnevezés csak nagyon ritkán fordul elő.68 A „fordított” változattal később is sokszor találkozni.69 63 „ecclesia Sancti Laurentii martiris ad ecclesiam Sancti Salvatoris tanquam ecclesia filialis et per consequens ad ipsum capitulum pertineret” - DF 273030. 64 „plebanus ecclesie Sancti Laurentii martiris extra muros civitatis Posoniensis, filialis ecclesie Sancti Salvatoris alias Sancti Martini de dicto Posonio collegiate” - DF 228124. 65 „prebendatus ecclesie Sancti Martini alias Sancti Salvatoris” - DF 273027. 66 Például 1361-ben (DF 228171.) vagy 1375-ben (DF 227669.) csak a Szent Márton patrocinium (ecclesie Sancti Martini de Posonio) szerepel. 67 Például C. Tóth-Lakatos-Mikó: Pozsonyi viszály 256-347. 68 1385: „dominus Laurentius ecclesie S. Salvatoris Posoniensis ” - Knauz: Codices manuscript! 118. 69 1452: „in Posonio dum ecclesiam maiorem Sancti Salvatoris et Beati Martini confessoris ad honorem consecrassemus” - DF 228261.; 1473: „ecclesia collegiata Sancti Salvatoris alias Sancti Martini in Posonio” - DF 228264. 70 Endrődi: Galgóci Betlehem 5. 71 A szövegkörnyezet miatt legtöbbször nem volt szükség ennek kitételére és csak annyit írtak, hogy „plebanus noster / plebanus ecclesie nostre”. 72 „super electione seu prefectione plebani curia animarum gerente in ecclesia Sancti Salvatoris alias Sancti Martini in Posonio predicta ” - MES III. 662. 73 „inter nos et inter Hertlinum iudicem, iuratos et cives Posonienses universos pro ecclesia Sancti Salvatoris de civitate Posonio Strigoniensis diocesis de preficiendo sibi sacerdote curarum habente animarum” - DF 238647. (Anjou I. 188. sz„ Ortvay: Pozsony II/4. 464 468.). A korábbi szakirodalomra támaszkodva szokás azt állítani, hogy míg a társaskáptalannal „egy épületben elhelyezett plébániát a 15. században következetesen Márton neve alatt említették, addig a káptalannal összefüggésben az ’ Ecclesia Collegiata S. Martini alias S. Salvatoris ’ forma, vagy fordítottja ( ’S. Salvatoris alias S. Martini’) vált elterjedtté.”70 Az állítás önmagában nézve igaz, hiszen a 15. századi forrásokban - ha egyáltalán jelölték71 - valóban csupán Szent Márton nevével találkozunk. Ugyanakkor viszont, ha a korábbi, 14. századi forrásokat is bevonjuk a vizsgálatba, már korántsem ennyire egyértelmű a kép: az 1348. évi, a plébánia kegyúri joga tárgyában megszületett megállapodásban egyértelműen a kettős patrociniummal, annak is a korábbi, átmeneti verziójával találkozunk.72 Sőt, az 1302. évi, a káptalan és a város között a plébánosválasztás ügyében létrejött megállapodás egyenesen kizárja ezt a feltételezést: a plébánia patrociniuma nem különbözött a prépostságétól,73 a későbbiekben is azzal együtt változott (idővel aztán - mondhatnánk - lerövidült az alakja). Az adatok elsorolása után lássuk milyen következtetéseket vonhatunk le belőlük! A pozsonyi egyház társaskáptalanának, illetve templomának patrociniumaként a forrásokban történt feltűnésétől, azaz a 12. század második felétől (pecsét, okleveles említések 1280-tól) kezdve egészen a 14. század első negyedéig kizárólag a Szent Üdvözítő szerepel. Az első változások 1326-ból és 1339-ből ismertek, előbbi egy Rómában, utóbbi egy Avignonban kelt pápai irat, mindkettőben Szent Mártonként nevezik meg. Ugyan
