C. Tóth Norbert: A nyitrai székeskáptalan archontológiája / Archontologia Nitrianskej sídelnej kapituly 1111–1526 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 10. (Budapest, 2019)
Bevezetés
Bevezetés A Szent Emmerám tiszteletére szentelt nyitrai egyházban a 12. század elején, a nyitrai prépost püspökké tételével összhangban hoztak létre, illetve alakították ki az eddigi társaskáptalanból a székeskáptalant. Ennek élén - eltérően a többi magyarországi székes- és társaskáptalantól - nem a prépost, hanem az olvasókanonok állt11 (összefüggésben azzal, hogy a préposti jövedelmekből püspöki lett).12 Az olvasókanonokon kívül további két oszloposkanonok volt még: az éneklő- és őrkanonok. Őket a két főesperes, a hradnai vagy gradnai és a trencséni követte. Az 1480-as évtized legvégén rövid időre felbukkant a székesegyházi főesperes is,13 a tisztséget akkor az olvasókanonok viselte. A forrásainkban alig két éven keresztül adatolható székesegyházi főesperes megjelenésének és eltűnésének oka egyelőre ismeretlen. Hasonlóképpen kevés adatunk van a káptalan gazdasági tisztségviselőjének, a dékánnak a személyére, de az adatok eloszlása (1111, 1270, 1285, 1344, az 1430-as, illetve az 1480-as évek) azt valószínűsíti, hogy a 15. században még létezett a tisztség Nyitrán. 11 Anyitrai székeskáptalan „vezetőjének” Koszta László (Székeskáptalanok és kanonokjaik 79.57. jegyzet) és az ő nyomán Thoroczkay Gábor (Megjegyzések 372.) a mindenkori dékánt tartja. Állításuk legfeljebb a 12. század vonatkozásában lehet igaz (ezt az egyetlen, 1111. évi adaton kívül egyébként semmi más nem támogatja), de a 13. században már biztosan az olvasókanonok állt a káptalan élén. 12 Vő. Thoroczkay: Megjegyzések 371-373. 13 Vagner József kezdetektől fogva létezőnek gondolta (Vagner: Nyitra 18.). 14 A székeskáptalan 13. századi hiteleshelyi működésére, illetve az általuk kibocsátott oklevelek listájára lásd Kurecskó: Nyitrai káptalan hiteleshelyi tevékenysége 1269-ig 346-347.; Uő: Nyitrai káptalan hiteleshelyi tevékenysége 1270-1300.; Uő: Nyitrai káptalan kétes hitelű oklevele 75-84. 15 DF 274724. 16 DHA383. 17 „Item in ecclesia Nitriensi sunt XX canonici tam presentes, quam absentes, et presentes sunt XV ” - Mon. Vat. 1/1. 225. (vö. Vagner: Nyitra 1.). 18 Anjou-oklt. X. 539. sz. A kanonokok nevein túl összegyűjtöttem a kápolna- és oltárigazgatókat, a karbeli klerikusokat, valamint az iskolamestereket is: személyük kizárólag a hiteleshelyi kiküldetésekből ismert, így a róluk szóló adatok „sűrűsége” egyúttal arra is választ ad, hogy mikor és kiket küldött ki a káptalan tanúbizonyságaként (az utolsó, kiküldött karbeli klerikusra vonatkozó adat 1470-ből ismert, e dátum után csak javadalmas, azaz kanonok vagy oltárigazgató járt el tanúként). A székeskáptalani testület létszáma pontosan nem ismert, annak megállapítását - többek között az is - nehezíti, hogy a nyitrai káptalan kiadványai14 között egyetlen egy méltóságsoros privilégium akad: 1357. április 2-i oklevelükben János olvasókanonok, Péter trencséni és Miklós hradnai főesperesek, Kozma éneklő- és János őrkanonokok neve szerepel.15 A székeskáptalan létrejöttének idején, 1111-ben kilenc személyt ismerünk név szerint,16 két évszázaddal később, az 1330-as években a pápai tizedszedők jegyzéke szerint azonban húsz főből állt a testület, akik közül akkor tizenöten voltak jelen (benn) a káptalanban.17 E létszámot illetően azonban óvatosságra inthet minket egy 1326. évi adat, amely szerint a nyitrai káptalannak tizenkét kanonoki telke volt a nyitrai várban.18 Ráadásul ezt támasztják alá az adattár összeállítása után elvégzett vizs
