C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, II. rész. A sasadi tizedper 1452-1465 közötti „krónikája" - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 8. (Budapest, 2015)
1. A sasadi (nevegyi) tizedekért a pécsváradi monostorral folytatott per a kezdetektől 1465-ig - 1.2. Az esztergomi káptalan ügyvédjeinek tevékenysége és költségei 1452–1465 között
34 A sasudi (nevegyi) tizedekért a pécsváradi monostorral folytatott per a kezdetektől 1465-ig megidézték Lukács prépostot maguk elé Székesfehérvárra, majd visszaítélték a bérleti díjat az esztergomi káptalannak és meghagyták Garai Lászlónak a pénz kifizetését. Mindezek után a káptalan ügyvédje, Szatmárnémeti Kelemen zólyomi főesperes szeptember 6-án a budai várban felkereste a nádort, ahol abban állapodtak meg, hogy Lukács vikárius a nádor által átadott 50 aranyforintot visszaadja a kanonokoknak, Garai László pedig ígéretet tett arra, hogy Mihály-nap másnapján a maradék 75 aranyforintot is megfizeti nekik. A megállapodás tanúi Hosszúaszói Botos140 István dömösi prépost, valamint Keszi Benedek deák, Marcali Adfi Albert, Kis Lőrinc — valószínűleg budai — várnagy és a nádor jegyzője, Albert voltak.141 A nádorral kötött megegyezésük értelmében a kanonokok Palicsnai Péter kanonokot hetedmagával — köztük Décsi Jakab kanonokkal142 — küldték Budára, akik tíz napon keresztül várakoztak ott. Küldetésük sikeresnek bizonyult, mivel a nádor szeptember 29-én Münzer János budai bíró143 által kifizette a 75 aranyforintot a nevegyi tizedek bérletének hátraléka fejében. Minderről már visszatérve az esztergomi egyház oszlopcsarnokában tettek bevallást Dávodi Dénes, a szabad művészetek borostyánkoszorúsa,144 Dorogházi László egri és Tapolcai Gellért veszprémi egyházmegyei közjegyzők és Sáfár Pál esztergomi polgár jelenlétében.145 A pereskedés költségeinek szemléltetésére jól használható az előbbi példa: Péter kanonok hazaérkezésétől a 125 aranyforint kifizetéséig eltelt alig három hónap alatt a káptalan az ügyvédekre, az utazásokra és szállásokra, valamint az oklevelek kiállítási díja fejében összesen 73 aranyforintot költött el. Gyakorlatilag a bérleti összeg 58 százalékát felemésztette a visszaszerzésére fordított összeg. Mindez persze amellett, hogy jó esetben egyszeri kiadást jelentett, hosz- szú távon megérte a káptalannak, hiszen elkerülhette, hogy Lukács kisprépost intézkedése precedenst teremtsen a későbbiekben. Természetesen az sem lehetett mellékes, hogy a nádorral sikerült békésen lezárni az ügyet. 140 Bónis Gy.: Jogtudó értelmiség 170. 141 DF 237492. (EKM AR 45-5-15.) — Vö. Bónis Gy.: Szentszéki reg. 343/2852. sz. 142 Az ő neve csak az erről kiadott oklevélben szerepel, lásd „honorabiles viri, dominus Petrus de Palichna decretorum doctor et magister lacobus de Dech, canonici ecclesie Strigoniensis, sindici et procuratores" - DF 237494. (EKM AR 45-5-17.) 143 Személyére lásd Kubinyi A.: Hallerek 709-711. — Az idézett oklevélben „per ... Iohannem Hanzmunzer" áll! (Lásd alább!) 144 Személyére lásd C. Tóth N.: Esztergomi székeskáptalan 1.130/4. sz. alatt írtakat. 145 „Ita idem dominus Ladislaus palatinus visis iuribus ipsorum dominorum canonicorum et capituli ecclesie Strigoniensis in predicto festo Sancti Michaelis archangeli nunc preterito per circumspectum virum Iohannem Hanzmunzer iudicem opidi Budensis, nomine et in persona suis(!), videlicet domini palatini huiusmodi septuagintaquinque florenos auri puri Bude memoratis domino Petro doctori et magistro Iacobo canonicis, sindicis et procuratoribus quorum supra nominibus realiter et cum effectu reddere et persolvere fecisset et commisisset." - DF 237494. (EKM AR 45-5-17.) Az oklevelet Szegedi András fia Benedek bácsi egyházmegyei klerikus, császári közjegyző állította ki.
