C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, II. rész. A sasadi tizedper 1452-1465 közötti „krónikája" - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 8. (Budapest, 2015)
1. A sasadi (nevegyi) tizedekért a pécsváradi monostorral folytatott per a kezdetektől 1465-ig - 1.1. A sasadi (nevegyi) tizedek
20 A sasadi (nevegyi) tizedekért a pécsváradi monostorral folytatott per a kezdetektől 1465-ig október 14-i oklevél és az itt tárgyalt 1452-1464 közötti „krónika" végén található adat, amely szerint a káptalannak a nevegyi tizedek évente 200 aranyforintot jövedelmeznek.47 Az előbbi számok fényében ez erősen túlbecsültnek tartható; valószínűleg Szécsi Dénes érsek meggyőzésére került bele a másfélszer nagyobb összeg. Érdemes adatainkat összevetni a teljes sasadi, illetve az esztergomi káptalan többi tizedkéséből származó tizedjövedelemmel. A sasadi tizedjövedelem nagyságát a 16. század második évtizedének három évéből, illetve a negyedik évtized elejéről ismerjük: 1516-ban 641 forintot szedtek be, amelyből 36 kanonok fejenként 16 forintot kapott. A káptalan szükségleteire 65 forint hagytak, a sasadi plébános pedig 210 köböl bort kapott.48 1517-ben 309 forintot szedtek be, amelyből 35 kanonok fejenként 8 forintot kapott, továbbá 29 forint kiadásuk volt a tizedszedőknek; a plébánosnak járó részt ekkor nem tüntették fel.491518-ban összesen 392 forintot szedtek be, amelyből 350 forintot átadtak a káptalannak, továbbá 42 forintot a különböző költségekre fizettek ki, valamint 210 köböl bort szokás szerint a plébánosnak adtak át.50 Bő egy évtizeddel később, 1531-ben az immáron háború sújtotta területről azonban már csak 186,65 ezüstforintot és 323 köböl bort tudott beszedni a káptalan.51 Mindezek után nézzük, hogy a nevegyi tizedek mekkora részét jelentették a teljes sasadi bevételnek. A tizedből származó jövedelem értelemszerűen nem volt állandó nagyságú, hiszen azt nagyban befolyásolta az időjárás alakulása, illetve 1526 után a Buda környéki háborús viszonyok, ezért a nevegyi tizedek esetében a két szélső értéket — a 200 aranyforintos becslést és az 1531. évi adatot — nem számítottam bele az átlagba. A sasadi jövedelmek esetében szintén az 1531. évi adatot hagytam figyelmen kívül. (Lásd az 1. táblázatot; a plébánosnak járó 210 köböl mustot lefelé kerekítve 31 forintnak vettem, azaz köblönként 47 BTOE III. 1057. sz. (DF 237427. [EKM AR 45-2-2.]); „Krónika" 123/37-124/1. 48 „Decime Sassaad decimatores magistri Petrus Soklyo et Valentinus Buda etc. Refert Soklyos registrum super proventuum decimarum Sassaad apud Bwda tamquam seniorem stetisse et quantum recordatur de dictis proventibus, presentavit nobis unum parvum registrum, quod per nos calculatum est, facta tandem calculatione iuxta recordationem et relationem Soklyos eodem anno in decimis Sassaad demptis expensis decimatorum in decimis stando, de pecuniis Sassaad facta est divisio personis XXXVI per florenos XVI, qui faciunt florenos VVf XXVI. Restabant tandem florenos LXV, quos exposuere ad negotia capituli; idem Soklyos plebano de Sassaad de consuetudine debuit cubulos vini IIC X." - DF 238419. (EKM AR 1-9.), p. 6. 49 „Decime Sassaad decimatores Soklyo et Bancha dicunt anno isto de proventibus eiusdem decime personis XXXV per florenos VIII divisionem fuisse, qui faciunt florenos IPAC XXX. Expense per eosdem decimatores facte unacum solutionibus servitorum faciunt florenos XXVIIII." - DF 238419. (EKM AR 1-9.), p. 13. 50 „Sassaad decimatores Ezeeky et Kaplyon, qui in paratis presentarunt florenos IHV4C. Preterea dicti decimatores in eisdem decimis XLla uno vel citra diebus stando ad usum quottidianum exposuerunt florenos XXV; quatuor scholaribus servitoribus florenos VIII; Nicolao currifero florenos VI; magistro doliatori solverunt florenos III; plebano de Sassaad de consueto dederunt cubulos vinorum IIC X." - DF 237419. (EKM AR 1-9.), p. 20. 51 Budai tizedjegyzékek 104-105.
