C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, II. rész. A sasadi tizedper 1452-1465 közötti „krónikája" - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 8. (Budapest, 2015)
1. A sasadi (nevegyi) tizedekért a pécsváradi monostorral folytatott per a kezdetektől 1465-ig - 1.1. A sasadi (nevegyi) tizedek
A sasadi (nevegyi) tizedek 21 15 dénárral52 számoltam, tudván azt, hogy ez az összeg a mondott években lehetett több, illetve kevesebb is.) 1. táblázat. A nevegyi és sasadi tizedek átlaga és egymáshoz viszonyított aránya A terület neve Nevegy Sasad arányuk Az ismert adatok évi átlaga forintban 122,5 478 25,6% A nevegyi szőlődűlőkből beszedett tizedek a teljes sasadi tizedjövedelem- nek éppen a negyedét jelentették. Ez mindenképpen jelzi, hogy korántsem lebecsülendő összegről volt szó. A sasadi tizedekből származó jövedelem nagyságát az 1516-1518 közötti évek tekintetében összevethetjük a káptalan néhány másik tizedkéséből származó pénzösszegekkel. (Lásd a 2. táblázatot; ebben csakúgy mint a többi esetben, a bruttó összegeket adtam meg.)53 2. táblázat. Néhány tizedkés bruttó tizedjövedelme (1516-1518) év Sasad Nagyszombat Kisnyitra Nagybars Kishont 1516 672 340 728 12601517 340 224 800 1313 532 1518 423 229 732 1116 550 átlag 478 264 753 1230 541 Összefoglalóan elmondható, hogy a sasadi tizedek az esztergomi székeskáptalannak ha nem is a legjelentősebb, de fontos bevételi forrását jelentették. Ennek megfelelően a kanonokok semmiképpen sem hagyhatták, illetve engedhették meg a pécsváradi apátságnak, hogy elfoglalják a nevegyi tizedeket és ezzel elessenek a sasadi tizedeik negyedétől. Másik oldalról viszont a pécsváradi monostor nem véletlenül foglalta el, illetve szerette volna megszerezni: 1439-ben az apátság teljes jövedelmét 1426 forintra becsülték,54 amelyen belül a budai, azaz nevegyi tizedeket 120 forintra tették. Mindez azt jelenti, hogy a monostor bevételének majdnem 10 százalékát a per alatt lévő tizedek jelentették. 52 Az 1531. évi sasadi számadás szerint a mustot köblönként 20 dénárral váltották meg. (Budai tizedjegyzékek 99.) Ellenben 1505-ben az Aranypohár-dűlőben 14 dénárral, az Agyag- verem-dűlőben pedig 18 dénárral váltottak meg egy köböl bort. (Uo. 60.) Ugyanezeken a helyeken 1510 körül 12, illetve 13 dénárral váltották meg. (Uo. 89., 90.) — Az előbbi öt értéket átlagolva és kerekítve 15 dénárt kaptam köblönként. — Az 1525 körüli árviszonyokra lásd Kubinyi A.: Gallinczer Lénárt számadáskönyve 427., 435., 438., 443. 53 Az adatok mindegyike a DF 238419. (EKM AR 1-9.) ellenőrző jegyzékből származik, Sasad összegeire lásd a fentebb már idézetteket; Nagyszombat: p. 6., 13., 20.; Kisnyitra: p. 3., 16., 23.; Nagybars: p. 7,13., 20.; Kishont: p. 14., 21. Sörös P.: Elenyészett apátságok 26.; Gállos F.-Gállos O.: Pécsvárad 151., 183. 54
