C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, I. rész. A kanonoki testület és az egyetemjárás - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 7. (Budapest, 2015)
3. Mítosz és valóság – Az egyházi középréteg Esztergomban
Az esztergomi kanonokok egyetemjárása 91 29. táblázat. Egyetemjárók és fokozattal rendelkezők száma (1390-1490) év egyetemre járó, de fokozatot nem szerzők fokozatot szerzett bölcsész jog* orvosi teológia OSSZ. bacc. mag. •pop bacc. mag. doct. Ű 3 bacc. mag. doct. bacc. 1390 0 0 0 0 0 1 2 0 0 0 0 0 3 1400 2 1 2 0 0 0 0 1 0 0 0 0 4 1410 0 1 1 0 0 0 2 1 0 0 0 0 5 1420 1 0 3 0 0 0 2 2 0 0 0 0 8 1430 1 0 1 2 0 4 0 0 0 1 0 7 1440 1 0 1 0 3 2 2 0 0 0 0 0 8 1450 2 0 1 0 0 1 2 0 0 0 0 0 4 1470 2 2 4 0 1 0 4 1 0 0 0 1 11 1480 2 1 2 0 1 1 2 1 0 0 0 0 6 1490 0 1 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 2 A táblázatban szereplő adatok önmagukban is beszédesek, de néhány dolgot még hozzá kell tennünk. Mint látható, a Zsigmond-kor közepéig a 39 fős testületből nagyon kevesen jártak egyetemre. Kérdés azonban, hogy az egyetemen fokozatot is szerzett három-hét fő kiket takar, honnan jöttek, illetve milyen tisztséggel rendelkeztek. Először is közöttük többen vannak olyanok, akiknek nem Esztergom volt a „honos" helye; nézzük erre a kiugró évnek számító 1420-at, amikor 8 kanonoknak volt papírja tanultságáról: Edelényi (Szepesi) András, a szabad művészetek mestere ugyan 1412-ben adatolhatóan esztergomi alolvasó volt, majd 1415-től kanonoki javadalommal is bírt (1429-ig), közben azonban az egri káptalanban kanonoki stallumot nyert el, míg a szepesi káptalanban a sasvári főesperessége elcserélésével megszerezte az olvasó- kanonokságot (1418), amelyet minden bizonnyal 1436 végén bekövetkezett haláláig viselt. Mindez azt jelentette, hogy 1418-tól biztosan nem Esztergomban élt.11 Sienai Conth János mindkét jogi doktor az 1410-es évek végén, 1420-as évek elején kanonoki stallummal rendelkezett Esztergomban, de kizártnak tarthatjuk, hogy itt tartózkodott volna, mivel 1419-től pécsi kanonok (1446-ig), aszúági főesperes (1423-ig), illetve pécsi vikárius volt.12 Zákányi Kozma fia Tamás 1421-ből adatolható kanonokként,13 de 1419-től már ő volt a székesegyházi iskola egyik tanára. Ám mind előtte (1416-1418), mind utána (1424-1425) a bécsi bölcsészkar előadója, miközben a teológiai kar hallgatója.14 A fentiekből következően ő sem emelte huzamosabb ideig az esztergomi káptalan műveltségi szintjét. Mindez azt jelenti, hogy az esztergomi káptalan műveltségi szín11 C. Tóth N.-Lakatos B.-Mikó G.: Pozsonyi viszály 234. 12 Fedeles T.: Pécsi székeskáptalan 441/344. sz. 13 1421. május 7. (Lukcsics 1.112/390. sz.) 14 Körmendy K.: Studentes 186/73. sz.
