C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, I. rész. A kanonoki testület és az egyetemjárás - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 7. (Budapest, 2015)
2. „Párhuzamos életrajzok” – Esztergomi kanonokok a 15. században
A Dorogháziak: apa és fia 85 felel.330) Mindenesetre akár egyik, akár másik évben adták ki a döntésről az oklevelet, az ítélőmester nem ifjabb Dorogházi László, hanem az apja, (János fia) László korábbi közjegyző volt. Mindez azt is jelenti, hogy az ifjabb László valamikor 1489 júniusa után hunyt el. Mindezek után természetesen nem kérdés, hogy László kanonok nem hagyta el a klerikusi pályát és nem házasodott meg. A Bónis György által a budai káptalan protocollumában megtalált 1516. márciusi adatok tehát János fia László közjegyző, majd ítélőmester leszárma- zottaira vonatkoznak. Ezek egyike szerint a káptalan előtt megjelent Erzsébet asszony — előbb Dorogházi László, most Pásztói János özvegye — Lászlótól született egyik leánya, Krisztina — aki Albisi Zólyomi György özvegye —, illetve az ő gyermekei, László és Anna hajadon nevében és megállapodott másik leánya, Katalin özvegyével, Kazai Gyula Bálinttal.331 Zólyomi György 1491-ben, míg fia, László 1512-ben perképesként (apja ekkor már néhai), Kazai Bálint pedig 1489-ben már szerepel a forrásokban.332 A Bónis által talált adatokhoz azonban még továbbiakat is tehetünk (a családfát lásd alább): 1504. február közepén az egri káptalan előtt megjelent néhai László országbírói ítélőmester fia Kristóf és a Heves megyei Dorogháza birtokon lévő részét (a házával, azaz a nemesi kúriájával meg a birtokrész tartozékaival és haszonvételeivel) elzálogosította László özvegyének, Erzsébetnek, most Pásztói János feleségének (nobili domine Elizabeth, alias relicte dicti condam magistri Ladislai prothonotarii, nunc vero consorti egregii Iohannis de Pazthoh) 25 aranyforintért.333 Mintegy másfél év múlva, a Heves megye követeként az országgyűlésen tartózkodó334 Pásztói János tett egyfelől bevallást felesége, Erzsébet — Dorogházi László ítélőmester özvegye — nevében az országbíró Pestre kitelepült irodájában. A másik fél a szintén személyesen jelenlévő, a mondott Dorogházi néhai László fia Imre (Emericus filius dicti Ladislai de Doroghaza) volt. A két fél elmondta, hogy a mondott Dorogházi László fia Kristóf (nobilis Cristophori filii predicti condam Ladislai de Doroghaza) az előbbi oklevélben említett dorogházi birtokrészét 25 aranyforintért elzálogosította Erzsébet asszonynak, de a férje birtokaiból járó hitbért és hozományt a mai napig nem rendezték. A felek az ügy rendezése érdekében az alábbi barátságos megegyezésre léptek: Erzsébet asszony a dorogházi birtokrészt Imrének ingyen (pure et simpliciter) visszaadja, ezért Imre a Heves megyei Maconka és Vámosdorog birtokokon lévő összes, valamint Szuha birtok területén a Németpatak nevű folyón álló malomban lévő részét 50 aranyforintért elzálogosítja az asszonynak.335 Végül e birtokügyletben az utolsó — sajnos csonkán fennma33° q6 prioiis György kápolnaigazgató 1484. december 30. (DL 102630.) - +1494. október 4. (DF 237689.), Tharata-i Tamás kápolnaigazgató 1460. május 2. (DF 237615_39.ecw) - 1489. január 9. (DF 238322.), Veresmarti Bálint kanonok 1469. január 24. (DF 240553.) - 1485. június 9. (DL 26030.) között volt a káptalanban javadalma. 331 1516. március 4. (DL 106083., p. 349-350., idézi Bónis Gy.: Jogtudó értelmiség 358. 28. jegyzet.) 332 Engel P.: Genealógia, Zólyomi (albisi) és Rátót nem 5. tábla: Kakas (kazai). 333 1504. február 13. (DF 268875.) 334 Vö. 1505. október 12. (DL 22559.) 335 1505. szeptember 30. (DL 21486., átírása: DF 268876.) T T r T
