C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, I. rész. A kanonoki testület és az egyetemjárás - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 7. (Budapest, 2015)
2. „Párhuzamos életrajzok” – Esztergomi kanonokok a 15. században
50 Párhuzamos életrajzok" — Esztergomi kanonokok a 15. században Kesztölci Mihály tehát 1482 júliusa előtt elhagyta váci préposti javadalmát és továbbállt, mégpedig Esztergomba, ahol megkapta az olvasókanonoki stal- lumot. Fentebb már láttuk, hogy ennek a lehetősége, noha forrásokkal csak közvetetten tudjuk alátámasztani, kétségkívül megvolt. Váradi Pál és Kesztölci Mihály, akik Váradi Péter érsek révén jól ismerhették egymást,65 akár meg is egyezhettek a javadalmak elosztása ügyében. Mindenesetre, mivel Váradi 1483 májusában biztosan nagyprépost volt, így, habár Kesztölci adatolhatóan csak 1483. október 7-én mutatható ki először,66 legkésőbb 1483 közepén elnyerte a javadalmat és azt haláláig viselte.67 Végezetül még egy dolgot kell tisztáznunk. Végül is melyik Mihály szerepel Bonfini munkájában? A történetíró a királyi küldött esztergomi olvasó- kanonoksága mellett azt is feltüntette, hogy Mihály akkoriban írnokként dolgozott. Mint láttuk Debreceni és Kesztölci volt (Szántai viszont nem) a királyi kancellária alkalmazottja (jegyző), ám mivel kettejük közül csak Kesztölcinek lett az esztergomi káptalanban javadalma, így a megoldás egyértelmű: Bonfini Kesztölci Mihály aktuális javadalmát tüntette fel krónikája írásakor.68 Ameny- nyibben tehát azonosításunk helytálló, akkor Kesztölci Mihály 1469 tavaszán váci őrkanonokként járt Bécsben. Mindezek után Kesztölci Mihály pályáját az alábbiakban összegezhetjük: valamikor 1464 előtt bekerült a királyi kancelláriára, ahol rövid ideig jegyzőként dolgozott. Pár évvel később talán Debreceni Mihály, talán más révén bekerült a váci káptalanba, jóllehet a források feltáratlansága alapján az is elképzelhető, hogy már korábban elnyert ott egy stallumot. Mindenesetre 1467 és 1469 között Debreceni Mihály prépostsága idején az őrkanonoki javadalmat töltötte be, ahonnan 1469/1470 fordulóján a préposti székbe emelkedett. Innen 1482-ben lépett tovább az esztergomi káptalanba, ahol minden bizonnyal Váradi Péter, illetve annak testvére, Pál közbenjárására elnyerte a nem sokkal korábban megüresedett olvasókanonoki stallumot. Javadalomviselésére és egyúttal életére az utolsó adatok 1496 őszéről maradtak fenn. 65 Véber J.: Váradi Péter 171., illetve Uő: Epistolarium 316. — Vö. még V. Kovács S.: Humanista levelek 377., Körmendy K.: Studentes 141. 66 DE 236546. 67 Az utolsó adat 1496. október 16-ról (DF 209018.) van Mihályra. — Az eddigi utolsó említésének tartott Váradi Péter érsek Mihályhoz szóló levele ugyanis 1496. június 25-én kelt (vö. V. Kovács S.: Humanista levelek 377.; Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, MSS. II. 393. p. 384. [a fényképmásolatot, amely az eredeti fényképezése során kimaradt a felvételek közül, vö. DF 290345., Véber Jánosnak köszönöm]), és nem 1497. június 25-én, ahogy Kollányi Ferenc írta. (Kollányi F.: Kanonokok 109.) 68 Erre máshol is van példa munkájában.
