C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, I. rész. A kanonoki testület és az egyetemjárás - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 7. (Budapest, 2015)
3. Mítosz és valóság – Az egyházi középréteg Esztergomban
Karrier az esztergomi káptalanban 111 a három kivételnek is tekinthető személyről érdemes a források adta keretek között bővebben szólnunk. A legnagyobb előrelépés Lánci Péter nevéhez fűződik, aki 1429-ben iratkozott be a bécsi egyetemre mint esztergomi kanonok.103 Alig telt el azonban 12 év — miközben egyetlen más javadalma sem ismert — és 1439 júliusától már a nagypréposti címet birtokolta legalább 14 éven keresztül.104 A káptalanon belüli — szokatlan — emelkedését származása biztosan nem indokolta, hiszen a névadó Lánc birtokon (Abaúj megye) 1427-ben Lánci János kezén összesen egy telek volt.105 Kiemelkedését, amint arról a már idézett 1439. július 11-i oklevél beszámol, egyértelműen a Pálóciakhoz köthetjük (lásd erre az 4.2.19. sz. alatt leírtakat). — Az oklevél segítségével egyébként az érsek halálának időpontjához is közelebb juthatunk: Engel Pál nyomán tudjuk, hogy Pálóci György 1439. június 15-én még családtagjaival egyetemben királyi adományban részesült.106 Mint látható, az általam idézett oklevél szövege szerint alig egy hónap múlva már néhaiként említették. Nehéz szabadulni attól a gondolattól, hogy Pálóci Péter és János nagybátyjuk, az érsek temetésére érkeztek Esztergomba és ott-tartózkodásuk alatt tették bevallásukat. Az érsek halálának közelebbi időpontját néhány további oklevél segítségével meghatározhatjuk: július 5-én a király nevében titkospecsétje alatt Budán,107 míg meghatározhatatlan pecsét alatt, mivel az átírás nem jelölte, Esztergomban108 adtak ki oklevelet. Ez utóbbit, kiindulva abból, hogy a főkancellár az esztergomi érsek volt,109 bizton köthetjük személyéhez. Július 6-án110 és 7-én111 viszont már a királyi titkospecsét alatt Visegrádon keltek az oklevelek. Ezután több nap szünet következik,112 hogy aztán július 11-én már ismét Budán adjanak ki a titkospecsét alatt okleveleket.113 Tehát a király, a nádor és a Rozgonyiak, Simon egri püspök, István és György pozsonyi ispánok valamelyike114 útban Eszter103 Tüskés A.: Bécsi diákok 133/2168. sz. 104 Kimutatható: 1439. július 11. (DF 236434.) - 1453. május 4. (DF 237769.) — A javadalmat valószínűleg két évvel korábban elnyerhette, mivel elődje Agárdi Antal fia Mihály 1437. június 8-án (DL 55087.) már pataki plébános volt. Utódja, Asszonyfalvi Ostfi Miklós 1456. augusztus 17-én (DF 237483.) szerepel először nagyprépostként. 105 Engel R: Kamarahaszna 49. 106 Engel P.: Archontológia I. 64. 107 Justh 123. sz., titkospecsét, „Commissio propria domini regis magistro Gregorio preposito et prothonotario referente."; DF 246192., titkospecsét, „Relatio Henning militis." 108 DL 57962. 109 Engel P.: Archontológia I. 89. 110 DF 225961., titkospecsét, „lecta In" (kézjegy). 111 DL 59255., titkospecsét, „Commissio propria domini regis."; DL 13420-2., titkospecsét., „Relatio domini Laurentii de Hedrehwaar palatini." 112 Július 9-én és 10-én a birodalmi kancellária Budán keltezte a király okleveleit. (Reg. Imp. XII. 1070. és 1073. sz.) 113 DF 239726., titkospecsét, „Relatio domini Benedicti electi Iauriensis." Alul: „Lecta In (kézjegy), fiat R°."; A többi oklevél is itt kelt: DF 226150., „Lecta In (kézjegy)."; DF 276997, „De commissione domini regis." — Július 10-ről (DL 74204.) ismerünk egy iktatóparancsot budai keltezéssel, de az átírása nem közli velünk, hogy melyik pecséttel erősítették meg. 114 Lásd a DL 13420-13422. számú, a titkospecsét alatt és a nádor relációjára kiállított királyi adományleveleket!
