C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, I. rész. A kanonoki testület és az egyetemjárás - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 7. (Budapest, 2015)
3. Mítosz és valóság – Az egyházi középréteg Esztergomban
112 Mítosz és valóság — Az egyházi középréteg Esztergomban gom felé, Visegrádon tartózkodott. Mindebből óvatosan — a korábbi és későbbi analógiák alapján115 — azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az érsek valamikor július 5-e és 11-e között hunyt el Esztergomban és ennek hírére a király is megjelent, hogy a szokásos módon lefoglalja az érsekség javait. Nem vagyunk sokkal könnyebb helyzetben Mikefalvi Csehi Péter nagyprépost származásának megállapításakor: a prépost családnevét legvalószínűbben valamelyik Zala megyei Mikefalva116 településről vehette, apja neve Gergely/ Gegő volt, és ismerjük két testvérét is, Illést és Lászlót. A másik, a ragadványnevének is mondható „Csehi" eredetét nem tudom meghatározni. A család valamiképpen rokonságban, de legalábbis jó barátságban állt a Veszprém megyei Pápa nembeli mezőlaki Zámbó családdal,117 így többek között Zámbó Lőrinc pozsonyi préposttal.118 Csehi Péter esztergomi jelenléte akár innen is levezethető lenne, de valószínűbb, hogy más úton jutott el oda. Az összekötő kapocs zágrábi kanonoksága lehetett: a történet valószínűleg Alsáni Bálint bíboros pécsi püspökkel indult, aki az esztergomi káptalan olvasókanonokságából119 lépett a főpapi székbe, míg az ő neposa, Garai János fia, László zágrábi prépostsá- ga (1389-1402) mellett pécsi, boszniai és esztergomi kanonoksággal is rendelkezett.120 Péter valószínűleg kettőjük révén nyerhette el javadalmát Zágrábban valamikor 1393 előtt. Ebben az évben — lehet, hogy csak névleg — elnyerte a kalocsai préposti széket, amelyet azután elcserélt az esztergom-szentgyörgyi prépostságra,121 majd onnan 1396 májusa előtt lépett át a nagyprépostságra. A székeskáptalan legelső méltósága akkor már legalább egy évtizede üresedésben lehetett, mivel az utolsó ismert nagyprépost Kanizsai János volt, aki mint tudjuk, 1384 óta egri püspök, majd 1387 őszétől esztergomi érsek lett.122 115 Zsigmond király Hohenlohe György passaui püspök, az érsekség kormányzójának halála után pár nappal (C. Tóth N.: Esztergomi érsekség üresedése 890.); Mátyás király Szécsi Dénes érsek halála másnapján (Horváth R.: Itineraria regis et reginae 77.); II. Lajos király Bakócz Tamás (vö. DF 246943., 236567, 209026.) és Szatmári György (vö. DL 82644., DF 276073., 219352., Balassa 552. sz.) érsekek halála után pár nappal jelen meg Esztergomban. — A kérdéskörre lásd összefoglalóan Kollányi F.: Végrendelkezési jog. 116 Engel R: Térkép, pontkódok: 7ZL48, 32ZL68. 117 Engel R: Genealógia, Pápa nem Zámbó (mezőlaki). 118 Vö. ZsO X. 1158. sz. 119 1372. február 16-án (DL 41867.) még kimutatható az olvasókanonokságban, pécsi püspökké 1374. július 21-én nevezte ki a pápa. (Engel R: Archontológia I. 73.) 12° Q fßth . Préposti arch. 74. 121 C. Tóth N.: Préposti arch. 49. 122 Engel R: Archontológia I. 68., 64. — Utolsó adat esztergomi nagyprépostságára 1382. október 13-ról (DL 6958.) ismert, az Engel Pál és általam (C. Tóth N.: Préposti arch. 38.) is idézett 1384. július 18-i oklevélben szereplő János prépost, az egri püspökség (egyik) kormányzója nem Kanizsai, hanem Bácsi János, aki 1361 és 1387 között volt egri prépost. (C. Tóth N.: Préposti arch. 33.) — Ugyanitt érdemes leszámolnunk egy másik, makacsul élő hagyománnyal, mégpedig Kanizsai egri prépostságával. A szakirodalom (legutoljára Vajk A.: Kanizsai János 197.) Poór Antalra hivatkozva (Poór A.: Bolognai és padovai diákok 778.) tényként közli, hogy János 1376-tól 1384-ig az esztergomi mellett egri prépost is volt. Az idézett 1376. július 5-i oklevélben (Sopron vm. 1.442. = DL 6369.) azonban neve mellett a „Strigoniensis" szó áll.
