C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, I. rész. A kanonoki testület és az egyetemjárás - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 7. (Budapest, 2015)
3. Mítosz és valóság – Az egyházi középréteg Esztergomban
102 Mítosz és valóság — Az egyházi középréteg Esztergomban valamivel alacsonyabb pedig a II. korszakban. (Ha teljes Zsigmond-kort nézzük, akkor egy kevéssel 70 % alá esik az arányszám.) A negyedik korszakban a mutató maximumon áll, ám e 100 % mögött radikális változások bújnak meg. Mielőtt erre rátérnék, röviden ismertetnem kell még az ismert tanulási célpontokat (lásd a 35. táblázatot, az adatokat lásd a 31. és 32. táblázatban).43 35. táblázat. Tanulási célpontok a négy korszakban korszak Bécs Prága Krakkó Padova Siena Ferrara Róma Bologna Firenze 1390-1410 11 4 i 2 0 0 0 0 0 1410-1440 15 0 0 1 1 0 0 0 0 1440-1470 19 0 0 6 0 7 3 4 1 1470-1490 1 0 1 0 0 0 1 0 0 összesen 46 4 2 9 1 7 4 4 1 Jól látható (és mindez egybevág a többi vizsgált káptalanban tapasztaltakkal), hogy a tanulók célpontjai elsődlegesen a könnyen megközelíthető és olcsóbb egyetemek voltak.44 Bécs vezető szerepe a mondott száz év során mindvégig kimutatható, sőt mondhatni egyeduralkodó volt. (Ezt a jelenséget erősítette az is, hogy a fokozatot nem szerzők kettő kivételével a bécsi egyetemen tanultak.) Az első korszakban még a prágai egyetem vonzott jelentősebb számú tanulót, de az ismert okok miatt, azaz huszitizmus térnyerésével a magyarországi tanulók elmaradtak. Az itáliai egyetemeken sokkal kevesebben tanultak, ráadásul szinte kivétel nélkül olyanokat találunk ott, akik korábban Bécsben már megfordultak és minden bizonnyal az új, korszerű tananyag (humanizmus) miatt mentek oda (lásd erre 2.3. és 2.4. fejezetekben szereplő személyeket). A krakkói egyetem csakúgy, mint Pécsett,45 ugyanakkor szemben Gyulafehérvárral46 és Váraddal,47 nem tartozott a korszak kedvelt tanulási célpontjai közé. Feltűnő mindazonáltal, hogy a vizsgált száz évben egyetlen olyan javadalmast sem találunk az esztergomi káptalanban, aki a párizsi egyetemen akár egy félévet is elvégzett volna. Mindez annak fényében meglepő, hogy a többi említett káptalanból ismertek ilyenek.48 Összefoglalóan elmondható, hogy az ismert esztergomi javadalmasok nagy többsége Bécsben szerezte meg fokozatát, amelynek birtokában a III. korszakban többen — egymástól nem függetlenül49 — tovább folytatták tanulmányaikat Itáliában, elsősorban Ferrarában és Padovában. Az egyetemjárás további elemzése előtt vizsgáljuk meg az egyes korszakok részesedését a nagy egészből! (Lásd a 36. táblázatot.) 43 Vö. Körmendy K.: Studentes 82-84. 44 Köblös J.: Egyházi középréteg 40.; Fedeles T.: Pécsi székeskáptalan 103-104. 45 Fedeles T.: Pécsi székeskáptalan 105. 46 Tónk S.: Erdélyiek egyetemjárása 43., jóllehet az 1460-as évekig Bécs ott is egyeduralkodó volt! 47 Kristóf I.: Váradi káptalanok 63. 48 Tónk S.: Erdélyiek egyetemjárása 49. (1480-as évek legvége); Köblös J.: Egyházi középréteg 41.; Fedeles T.: Pécsi székeskáptalan 105.; Kristóf I.: Váradi káptalanok 63. 49 Lásd a 2.3. fejezetben leírtakat!
