Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
III. A nádori hivatal elemei és kifejlődése a 11–12. században
III. A nádori hivatal elemei és kifejlődése a 11-12. században 47 királyéval lenne egyenlő. A 13. század legelején tehát a nádori ítélőszék már nem volt azonos a királyéval. Olyan pontos évet sajnos nem tudunk mondani, amikor még biztosan azonos volt a kettő, de a fenti, udvarispánnal kapcsolatos gondolatmenet helyessége esetén kb. az 1180-as évekig még ezzel lehet számolni. így a nádor kiválását a királyi prezenciális bíróságból és önálló bírói hatósággá emelkedését első körben III. Béla vagy Imre uralkodásának idejére, a 12. század végére tehetjük. Némi feltételezéssel azonban ez az időpont is tovább szűkíthető. Nem lehetetlen ugyanis, hogy mindez összefüggött azzal a III. Béla korában kezdődő gyakorlattal, hogy egyes nagyobb hivatalok viselői egy-egy vármegye ispáni címét is megkapták. A nádorsághoz kezdetben a bácsi ispánság kapcsolódott, és 1192-től egészen 1200-ig a mindenkori nádor bácsi ispán is volt egyben.217 Kezdetben mindez egy szervezett rendszert mutatott.218 Kérdés, hogy nem köthetjük-e ehhez a reformhoz az önálló nádori ítélőszék megszervezését? Néhány halvány nyom esetleg megengedi az igenlő választ. A nádori tisztség párosítása a bácsi ispánsággal 1192-ben történt meg, ugyanettől az évtől az udvarispán is kapott egy megyésispáni címet. Szintén 1192-ben kelt a veszprémi egyház mára már csak kora-újkori másolatban ismert kirografált oklevele a Hahót nemzetséghez tartozó Hahót miles két birtokpere kapcsán. Mindkét birtokperben Mog nádor ítélt. Hahót először Parisszal pereskedett, akitől megvásárolt két birtokot, ám a zalai várjobbágyok az egyik eladott föld egy részét magukénak mondták. Hahót erre poroszlót véve maga mellé, Mog nádor elé idézte Parist. O elmondta, hogy nem eladta, csak zálogba adta a földet, mire Hahót hivatkozott István zalai ispán tanúságára, aki bizonyítani tudná az eladás tényét. A nádor maga elé idézte az ispánt, aki Hahót igazát bizonyította. A másik megvásárolt birtokot a zalai királyi udvarnokok próbálták elvitatni Hahóttól, és „ezen ügy pere is egészen Mog nádor színéig jutott" (huius rei controversia protensa est usque ad praesentiam palatini comitis Mo- chu). Az udvarnokok azt állították, hogy már volt egy per ez ügyben Tamás ispán előtt, és nekik lett igazuk, amit a per akkori poroszlója is bizonyíthat. A nádor maga elé rendelte a poroszlót, de ő azt állította, hogy sosem volt ilyesféle ügy tanúja. így az udvarnokok elveszítették a pert, és Hahóté lett a 300 holdnyi föld, 10 háznép libertinusszal. A két pert a veszprémi egyházban foglalták írásba.219 Az eset merőben különbözik az eddigi nádori ítélkezéseket magukba foglaló oklevelektől. Egyrészt nagyon úgy tűnik, hogy itt nem a király külön parancsára történő speciális ítélkezésről volt szó. Másrészt ez az első olyan nem királyi oklevél, amely kizárólag világiakat érintő jogi cselekményt rögzített,220 ráadásul az első perben kizárólag szabad jogállású felek ügyében ítélt a nádor. Elvi szinten nem zárhatjuk ki, hogy ez az ítélkezés a királyi udvarban, a király képében zajlott le, de erre a szövegben semmi nem utal. Ez utóbbi 217 Zsoldos: Archontológia 16-17. 218 A kérdés részletes kifejtését lásd „A nádori hivatal jövedelmei" c. fejezetben. 219 Az oklevél kiadása: Veszprém: pótkötet 53-54. (az idézett rész: 54.) 220 Solymosi: Hiteleshelyi pecséthasználat 108. (az esetről bővebben uo. 107-109.)
