Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
III. A nádori hivatal elemei és kifejlődése a 11–12. században
48 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 azért feltűnő, mert a királyi udvarban lezajló ítéleteket vagy rögtön a király nevében foglalták írásba, vagy ha más, egyházi hatóság állított ki erről oklevelet, akkor megemlítették a királyt, ám itt csak a nádorra hivatkoztak. Elképzelhető tehát, hogy az ispáni címet is elsőnek elnyerő Mog abban is első volt, hogy önálló nádori ítélőszéket kapott, és Hahót comes két ügyét tekinthetjük a saját jogú nádori bíráskodás első (két) ismert esetének. Ezek alapján a királyi udvar prezenciális bíróságát az udvarispánnak kellett átvennie. Hogy történt valami változás az udvarispáni teendők körül is, arra az utal, hogy néhány évvel később, 1198-ban megjelent a kamarási poszt.221 E hivatal elszórtan ugyan már a 12. század korábbi időszakából is adatolható,222 de sosem tudott meggyökeresedni. A 13. század első felére viszont állandósult. Ekkor tehát már kellett egy olyan tisztség, amelynek betöltője a királyi kincstárat kezeli. Nyilván azért, mert az udvarispán már nem tudta ellátni ezt a feladatot, hiszen más állandó teendői akadtak: bizonnyal a királyi jelenlét bíróságának a vezetése. Ha ez korábban is az ő feladata lett volna, valószínűleg már korábban állandósult volna az a külön tisztség is, amely az udvar pénzügyeit kezelte. Az önálló nádori ítélőszék megszervezése tehát feltételesen III. Béla 1192. évi hivatali reformjaihoz köthető. Kérdés, hogy ezzel a feltételezett időponttal nem áll-e ellentmondásban az a terminológiai tény, hogy az „udvarispán" (curialis comes) neve csak 1219—1220-tól kezdve alakult át az „udvarbíró" (iudex curie) elnevezéssé.223 Mert ez látszólag azt sugallja, hogy az udvarispán feladata csak ekkor változott meg, és ekkortájt vette át a nádor szerepét, vagyis nem tudjuk, hogy a két időpont között található legkevesebb 20 évben ki lehetett a királyi kúria bírája. A lehetséges válaszhoz figyelembe kell venni azt, hogy 1220 körül egy újabb közigazgatási reform betetőzésének lehetünk tanúi. Az már a korábbi szakirodalomban is feltűnt, hogy ekkor II. András átszervezéseket hajtott végre a közigazgatásban. Nógrády Árpád úgy fogalmazott, hogy a „világi politikai elit jelentős átszervezésére 1219-20 táján került sor". Nógrády a szentföldi távvollét okozta belpolitikai válsággal, és András arra adott válaszával vont összefüggést. Ekkortól kezdődött ugyanis az egyéb udvari tisztségek (lovász-, pohárnok- és étekfogómester) felemelkedése, illetve ezen udvari tisztségek megyésispánságokkal történő párosítása is 224 Ha a nádori intézményt érintő változásokra koncentrálunk, akkor azt látjuk, hogy 1219-ben Bare fia Miklós lett az új nádor, akinek működési gyakorlatában több új elemet is találunk. Egyrészt nagyon úgy tűnik, hogy ekkortájt szervezték meg az alnádo- ri intézményt.225 1219-től indult meg a nádori ítéletlevél-kibocsátás folyamata 221 Zsoldos: Archontológia 62. 222 Zsoldos: Archontológia 61. 223 Váczy: Központi szervezet 57. 5. jz. Tegyük hozzá: a királyi oklevelek méltóságsorai konzervatívabbak, és ott csak később jelenik meg a váltás az elnevezésekben, és csak lassan tudott állandósulni. 224 Nógrády: II. András kormányzati rendszere 180. 225 Lásd „A tatárjárásig terjedő időszak: a »mobilis nádorok«", és „A nádort helyettesítő tisztségek: alnádor, nádori albíró" c. alfejezeteket.
