Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig 99 külön királyi utasításra történt volna, és nem a fentebb felsorolt régiót érintette, a nyolcvannál is több ismert ügye közül egy sem akadt. Amadé tehát - bármi is volt elméletben a címe - csak a saját közvetlen territóriumán folytatott bíráskodást, ott viszont szakadatlanul. Amadé még IV. Lászlótól megkapta Ung megyét örökbirtokként, amiben III. András is megerősítette, és haláláig meg is tartotta.449 Emellett a korban Újvár megye ispánságát is végig az Aba nembéliek tartották kezükben, ahogy Amadé viselte egy időben a zempléni ispáni címet is.450 így erősen valószínű, hogy Amadé lényegében akkor is folytatta ebben a régióban a megszokott bíráskodási gyakorlatát, amikor az országos nádori címet éppen más viselte. Talán a keltezetlen damus pro memóriák egy része az ilyen időszakokhoz köthető, bár erre egyértelmű bizonyíték nincs.451 Ennek a permanens jogszolgáltatásnak az lett az eredménye, hogy Amadé egy, a kor viszonyaihoz képest komolynak mondható hivatali szervezetet épített ki magának. Ezen szervezet „komolyságát" egyfelől a kibocsátott oklevelek nagy száma mutatja: egyetlen századfordulós nádornak sem maradt ránk annyi diplomája, mint neki. Bár ennek lehetnek provenienciális okai is (nagyon sok oklevél maradt fent a Zichy, a Máriássy és a Vay család levéltárában, amelyeket a törökdúlás megkímélt), a tényt mégsem lehet pusztán csak ezzel magyarázni. Amadé volt az, aki állandó helyettesi rendszert épített ki maga mellé. Bár már korábban is jellemző volt, hogy a hagyományosan Pesten, majd Budán székelő alnádor (vicepalatinus) mellett egy nádor környezetében tartózkodó al- bíró (viceiudex) is a nádor segítségére volt, Amadé egy állandó székhelyet jelölt ki az albírái számára, amely nem volt azonos az ő személyes székhelyével. domine regine" intitulációval kezdődik, és általában Csete fia Aladár királynéi tárnokmester levelének tudják be (lásd DL-DF 5.1. DL 93909.; vagy Engel Pál Valkó megye történeti földrajzát feldolgozó kézirata, lásd Fehértói: Személynévtár 848., „Zerias" tétel). Zsoldos Attila legutóbb Amadé oklevelével azonosította (Zsoldos: Archontológia 69.). Tény, hogy Amadé O betűvel rövidítené inkább a nevét (Omodeus), és hogy Aladár is viselte e méltóságot ifjabb királynéi tárnokmesterként, ám az oklevél hátulján lévő pajzs alakú pecsét viaszmaradványai méretében nagyjából megfelelnek annak a pajzs alakú pecsétnyomónak, amit Amadé egyik zempléni ispánként kiadott oklevelén is használt 1291-ben (DL 1191.). Aladár esetében viszont nem ismerünk pajzs alakú tipáriumot (egyetlen pecsétje: DF 287024., bár ekkor nem a kérdéses méltóságot viselte). Az „A" rövidítés Amadé nevénél ugyan szokatlan, de vsz. mégis az ő oklevelével van dolgunk. Ebben az oklevélben Amadé drávántúli nemesek közti megegyezést rögzít (Ivánka fia Benedek Valkóban fizet Csapó fia Andrásnak. Ivánka fia Benedek pozsegai birtokaira lásd RD 110., 141. sz. A somogyi és drávántúli érdekeltségekkel is rendelkező Csapó fia Andrásra lásd Karácsonyi: Magyar nemzetségek 848.). A magyarázat kézenfekvő: Valkó megye királynéi joghatóság alá tartozott, és a királyné ezen oklevél keltének idején, 1289. okt. 13-án éppen Somogy megyében tartózkodott (lásd Zsoldos: Árpádok és asszonyaik 89., 166.; RD 230-232. sz.), így az udvarban vele utazó Amadé királynéi tárnok- mester elé került az ügy. Ez az eset azonban semmilyen befolyással nincs Amadé tartomány- úri bírói működésére, még csak nem is árnyalja különösebben a képet. 449 Engel: Társadalom Ung megyében 41.; Zsoldos: III. András nádorai 325. 450 Zsoldos: Archontológia 218., 235. 451 Lásd RDES I. 125., 125-126., 325.; Zichy I. 116.; DL 75216., 75232., 57996., 75228., 75229., 75233., 84237. (RP 338., 340-344. sz.; Függelék, 9-10., 15-19. sz.)
