Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
98 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 véletlen számlájára írjuk. Amadé majdnem összes ügye Újvár, Zemplén, Szabolcs, Ung és Sáros megyék területére esett, akár az egész ország nádora volt, akár csak a keleti országrészé, akár csak címzetes nádorként viselte titulusát a 14. század első évtizedében. Hivatalának különféle szűkebb-tágabb határai semmilyen gyakorlati különbséget nem jelentettek. A 90 esetből összesen két kivétel akadt, mindkettő 1299 nyarára esett, és azzal függött össze, hogy ez év nyarán Amadé a rákosi országgyűlésen volt, majd továbbra is a királlyal tartott az augusztus 20-i fehérvári törvénynapra. Feltűnő azonban, hogy ezt a két (Sopron és Veszprém megyei vonatkozású) esetet sem tisztán nádori mivoltában folytatta le, hanem kiemelten a király külön megbízásából. Az egyik oklevelet nem is egymaga adta ki, hanem 16 másik egyházi és világi előkelővel együtt, és közösen erősítették meg III. András király egy adományát.445 Amadé jól láthatóan nem nádori, hanem országbárói minőségben volt jelen. A másik alkalommal - bár az oklevél már csak Amadé nevében kelt - szintén a király bízta az ő, és más bárói, és a királyi tanácsosai döntésére (nostro et aliorum baronum ac consiliariorum suorum iudicio) a Veszprém megyei királynéi népek földjének az ügyét.446 Amadé a többi felsorolt báróval együtt szintén a király felhatalmazásából bíráskodott, nem kifejezetten nádori jogköréből kifolyólag. Mindez azért érdekes, mert Amadé ezen nyugat-magyarországi „kimozdulásain" letárgyalt néhány más esetet is, külön királyi parancsot nem említve, és ezek kivétel nélkül ahhoz az északkelet-magyarországi régióhoz köthetők, ahonnan Amadé ügyei egyébként is kikerültek.447 Úgy tűnik tehát, hogy a tartományától távol is az ottani esetekkel foglalkozott. Ugyanez igaz egyébként arra az időszakra is, amikor éppen nem viselte a nádori címet. Országbíróként 1289-ben a Krassó megyei Ersomlyón keltezte azt az oklevelét, amelyben a Gönctől nem messze fekvő bárcai nemesek teljesen jelentéktelen lólopási esetét tárgyalta, és királynéi tárnokmesterként 1291. évi erdélyi útján is a saját Újvár és Zemplén megyei serviensei ügyében bíráskodott.448 Olyan intézkedése, amely nem kifejezetten hogy Amadé adta ki, vagy albírái, ezek: RDES I. 325.; Zichy I. 83.; DL 84237. (Függelék, 14., 18-19. sz.). Amadé azon oklevelei, amelyet biztosan nem nádorként adott ki: DL 84189. (országbíró); DL 96038. és 93909. (királynéi tárnokmester); DL 1191. (zempléni ispán); DL 75164. (magán). Hegyi Géza felvetése alapján egy másik, 1291-ra datálható damus pro memoria-ok- levél kiadója vagy a király, vagy Amadé tárnokmester (Hegyi: Marosvásárhely első említése 188.). Bár a kiadvány hátulján lévő pecsétfolt nem mérhető, de biztosan nagyobb, mint mint Amadé akkor használt tárnokmesteri pajzs alakú tipáriuma (vö. DL 93909., DL 1191.), vagy a már szintén meglévő kerek pecsétje (lásd Körmendi: Aba nemzetség címerváltozatai 117. 1.2.1., vö. RP 252. sz. reg. kommentárját), így ebben az esetben a királyra gyanakodhatunk, bár tény, hogy az oklevél Amadé bíróságának a stílusát idézi. 445 UB II. 327-328. (RP 297. sz.) 446 HO VII. 281. (RP 300. sz.) 447 1299 (a kelethely: Rákos): Zichy I. 95-96.; Zichy I. 97. (RP 298-299. sz. Mindkét oklevél damus pro memoria. Hogy Amadé lenne a kibocsátó, lásd ue. regeszták utáni kommentárt.). 1300 (a kelthely): Rákosmező: HO VII. 292-293. (RP 314. sz. Az oklevél damus pro memoria, a kibocsátó melletti érveket lásd a kommentárban) 448 DL 84198.; DL 96038. vö. HO VII. 318., és Hegyi: Marosvásárhely első említése 176-188. „Kakukktojásként" megemlíthető az az oklevél, amely „Nos A. magister tavarnicorum
