Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig 95 rendszerét továbbvitték Amadé és Miklós leváltása utánra is: 1298-1299 nyara között, egy évig Péc nembéli Apor és Rátót nembéli Roland kapta meg a méltóságot. Az ő címüket pontosan le is írta egy 1298. évi oklevél, amelynek kibocsátói között egyedülálló módon egyszerre volt jelen mindkét nádor: Opour palatinus Citradanubialis, Rolandus palatinus Ultradanubialis (Apor dunáninneni nádor, Roland dunántúli nádor).427 Ezen kívül csak Amadé egy 1295. évi oklevele utal arra, hogy ő a nádori tiszte mellett a „király úr által valamennyi ügy megítélésére kiküldött dunáninneni bíró" is volt.428 Ez utóbbi arra utal, hogy ő rendesen csak a „dunántúli" (korabeli tájszemlélet szerint: kelet-magyarországi) ügyekben volt kompetens. Bár ilyesfajta megkülönböztetés sehol máshol nem jelent meg (és a nádorok saját okleveleikben sem jelezték, hogy csak az ország egy része felett bírnának fennhatósággal), a Duna mentén osztott határvonal lehetett mindig az irányadó, mert megfigyelhető, hogy a kettős nádorság idején az egyik csak nyugat-magyarországi, a másik csak kelet-magyarországi esetekkel foglalkozott. Ezen kívül a „kunok bírája" címet mindig csak a kelet-magyarországi nádor viselte.429 Jellemző volt egyébként, hogy a méltóság megosztása esetén az adott nádor mindig azt az országrészt kapta, ahová családi birtokai is estek.430 Mint már fentebb utaltunk rá, a kétféle (kettős és osztatlan) nádori címet Zsoldos Attila a politikát irányító kétféle csoportnak tulajdonította. A hagyományos, osztatlan nádorság, amely szabályosan cserélődött a legfőbb főúri családok között, nyilván a bárói oligarchák rendszere volt. (Más főméltóságok esetében egyébként nem mutatható ki ilyesfajta szabályosság: nyilván csak a legmagasabb presztízsű intézményről nem tudtak megegyezni egymás között az Abák és Kőszegiek, azért találták ki ezt a kompromisszumos megoldást.) Ám a válságok ideji kettős nádorságot Zsoldos a III. Andrást támogató főpapi kör ötletének tartja, amely jól beleillik báróellenes irányvonalukba. ,,[A]z egymás mellett működő két nádor szükségképpen kisebb politikai súlyt képvisel, mint egyetlen másfelől valóban célszerűnek tűnhetett a válság idejére szorosabb ellenőrzés alá vonni az ország területét."431 Ez utóbbi azért volt fontos, hogy megelőzzék azt, hogy az ország több pontján egyszerre robbanjon ki királyellenes felkelés a főúri érdekcsoportok összefogásával. „Az ilyen esetek megelőzése érdekében megint csak a nádori hatáskör területi megosztása tűnhetett a legjobb megoldásnak, hiszen így mind a keleti, mind a nyugati országrészben rendelkezésre áll a királyi hatalom képviselője, aki azonnal elfojthatja a lázadást (vagy legalábbis megpróbálkozhat azzal)."432 Ezen okok miatt - Zsoldos szerint - Lodomérék nemcsak a válságok idejére, hanem hosszabb távon is kívánatosnak tartották volna a tisztség megosztását, amire az is utal, 427 UDS1.192. (RP 281. sz.) 428 „iudex citradanobialis ad omnes causas decernandas per dominum regem deputatus" HOkl 145. (RP 267. sz.) 429 Zsoldos: III. András nádorai 317. 430 Zsoldos: III. András nádorai 317, 323. 431 Zsoldos: III. András nádorai 326. 432 Zsoldos: III. András nádorai 326.
