Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
96 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 hogy 1298-ban, amikor éppen nem zajlott fegyveres konfliktus Csák Mátéval, akkor is megtartották egy ideig a kettős nádorságot. „Végül is azonban, - ösz- szegzett Zsoldos Attila - ezen egyetlen esetet leszámítva, csak a válságok idején működött két nádor egyidejűleg, ami arra vall, hogy a kormányzat többi tényezője, a király és a vele éppen együttműködő előkelők elismerték ugyan annak célszerűségét a lázadásokkal fenyegető idők feszült viszonyai közepette, ám ragaszkodtak a nádori méltóság betöltésének hagyományos rendjéhez, s a püspöki kar reformjainak ezen elemét csak rendkívüli körülmények esetén voltak hajlandók támogatni."433 A korszak két legjelentősebb nádora Héder nembéli Kőszegi Miklós és Aba nembéli Dávid fia Amadé volt. Mindkettejük hivatali működése jól dokumentálható, jelentős számú oklevelet hagytak ránk. Kőszegi Miklós egy aktív, de hagyományosnak mondható nádori működést folytatott, ám Amadé több, addig nem jellemző reformot is bevezetett, amelyek közül egyik-másik túlélte őt magát is, és nyomot hagyott az I. Károly alatt működő Druget-nádorok között (mindez annak köszönhető, hogy a Drugetek központja ugyanoda esett, mint az Abáké, a Druget-tartomány ugyanis, bár nem volt teljesen azonos vele, de az Amadé-tartományra épült rá).434 Általánosságban mindkettejükről elmondható, hogy bár névleg vagy az egész ország (máskor csak a fél ország) nádorai voltak, működésük valójában az ország egyetlen régiójára korlátozódott: a tágabb értelemben vett családi „territóriumukra". Kőszegi Miklós esetében ez a nyugati határszélt jelentette, Vas, Zala és Sopron megyékkel435 Gyakran megfordult és intézkedett emellett Somogy, ritkábban a szomszédos Baranya megyében is - ez a somogyi ispáni címnek is köszönhető, amit 1289-1295 között viselt436 Pozsonyi ispánsága alatt (1284-1285) megfordult Pozsonyban is, és más, megyét érintő okleveleket is kiadott.437 Ettől a területtől keletebbre csak ritkábban „merészkedett", csak pl. a fehérvári törvénynapok kapcsán,438 hadjá433 Zsoldos: III. András nádorai 326. 434 Engel: Honor, vár, ispánság 905.; Zsoldos: Domokos nádor megyéi 60.; Zsoldos: Drugetek és a hét vármegye 581. 435 Kőszegi Miklós szűkebben vett családi birtokai nem voltak azonosak testvérei birtokaival, és inkább csak Vas és Zala megye bizonyos részeire terjedtek ki (Zsoldos: Henrik-fiak 657.), de nádori működése természetesen túllépte ennek a határait, ezért beszélhetünk a tágabb értelemben vett „Kőszegiek" territóriumairól. 436 Baranya megyei kelethelye: Váty, 1295. márc. 22. (ÁÚO XII. 512-513., RP 260. sz.); Somogy megyei kelethelye: Segesd, 1295. jún. 6. (ÁÚO X. 191., RP 261. sz.). Ezeken kívül egyértelműen e két megyét érintő esetei: 1291. dec. 6: ÁÚO X. 424-425. (RP 249. sz.); 1294. nov. 25.: ÁÚO X. 162-165. (RP 258. sz.); valószínűleg erre az időszakra tehető két másik oklevele is: ÁÚO XII. 671. és ÁÚO X. 434. (RP 264., 277. sz.). Korábbi évei alatt két Somogy megyei vonatkozású ügye volt, (1275-1277 k.): HO VI. 214. (RP 183. sz.); 1284. aug. 20.: DL 1175. (RP 219. sz.), ez utóbbi a fehérvári törvénynapon kelt, és a király kérésére erősítette meg annak egy korábbi adományát, nem „tipikus" megyei per tehát. 437 1284. júl. 6.: MES II. 181-182. (RP 216. sz.); (1284-1285): HO I. 84. (RP 224. sz.) 438 1284. aug. 20.: DL 1175. (RP 219. sz.). Valószínű egyébként, hogy ennél több fehérvári gyűlésen volt jelen.
