Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)

IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)

94 Szó'cs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 kidolgozó főpapi csoport egy nyugati-típusú rendiséget kívánt kiépíteni az or­szágban.423 Lodomérék ugyanakkor nem tudták teljesen kikerülni a bárókat, így beletörődtek abba is, hogy a királyt támogató bárói csoportok szabályosan felosszák egymás között a főméltóságokat. Ezen felosztás szabályos volta leg­inkább a nádori tisztség betöltésében mutatkozott meg. A nádorokat ugyanis „koalíciós" alapon nevezte ki András az akkori két legnagyobb őt támogató fő­úri család tagjai közül: Aba nembéli Amadé és Héder nembéli Miklós viselték a tisztségeket. 1290 nyarán Amadé kezdte meg nádori működését, aki 1291-ben átadta tisztségét Kőszegi Miklósnak. A rendszer alapja ez az évenkéti cseré­lődés lehetett, mivel a fenti szabályosság később is megfigyelhető 1296-ig, és egyszer mutatkozott csak benne törés, amikor a Kőszegiek fellázadtak a király ellen 1291 végén.424 A lázadás okát abban kereshetjük, hogy az 1291. évi oszt­rák hadjáratot követő békében előírták váraik lerombolását, amelyet András el is kezdett végrehajtani. Az ellentétek átnyúltak a következő évre is, végül Kőszegi Miklós a királyt fogságba ejtő fivérével, Jánossal (más néven Ivánnal) is ellentétbe került. Miklós részt vett az ellentétek elsimításában is: III. And­rás kiszabadulásakor a cserébe adott túszok között ott találjuk Kőszegi Miklós egyik familiárisát, ami jól mutatja, hogy ebben a kérdésben Jánossal ellenté­tes oldalon foglalt helyet.425 Miklós így visszakerülhetett András bárói közé, és folytathatta azt a „nádori váltógazdálkodást", ami kezdettől fogva elindult. A szabályosság 1296-ban tört meg ismét (amikor éppen Kőszegi Miklós volt a nádor), és szintén a király és a Kőszegiek konfliktusa miatt, ám úgy tűnik, hogy ezúttal maga András volt a támadó fél, aki Albert osztrák herceg lányával kötött házassága után így akart megszabadulni a számára és apósa számára is kényelmetlen famíliától. A harcok értelemszerűen Miklós nádorságának meg­szűnését és a struktúra átszervezését is magukkal hozták. Ám a rendszernek volt egy másik - vélhetően Lodomérék köréhez köthető - eleme is. Amikor a király egy olyan famíliával került ellentétbe, amelyik az éppen aktuális nádort is adta, akkor az nem csak tisztségváltást eredményezett, hanem a konfliktus idejére a tisztség megkettőzését is. 1291 végén, Kőszegi Miklós lázadása után annak „váltótársa", Aba Amadé került a helyébe, ám kinevezték mellé Szente- mágocs nembéli Mihályt is. 1296-ban, ismét Miklós leváltásával Amadé mellett Csák nembéli Péter fia Máté lett a nádor. Máté később önállóan is megkapta ezt a tisztséget, de miután 1297-ben ő is a király ellen fordult, ismét két nádora lett az országnak: a megbízható Aba Amadé mellett az akkor már a királlyal kibékült Kőszegi Miklós kapta meg a tisztet.426 Az ellenséges viszony tartó­san fennmaradt III. András, és a később oly hírhedté vált „trencsényi főúr", Máté között, így - valószínűleg szintén biztonsági okokból - a kettős nádorság 423 A III. András alatti reformsorozat tudatosítása a modern történettudományban, és a hátteré­nek, működésének pontos feltárása Gerics József érdeme, lásd Gerics: Korai rendiség passim, főként 283-309. 424 Zsoldos: III. András nádorai 318. 425 Minderre: Zsoldos: III. András nádorai 319-321. 426 Zsoldos: III. András nádorai 323-324.

Next

/
Oldalképek
Tartalom