Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
66 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 várnépekkel támadt konfliktusa. Bár az udvarnokok szereplése indokolhatja a nádori ítélőszéket,278 lehetséges, hogy az apát itt is András királyt kereste először, mivel az eset kapcsán egyszerre tűnik fel a nádor és a király poroszlója.279 Ám látszólag semmi nem indokolja azt, hogy ugyanebben az évben (1220) Uros egy olyan pert is Miklós nádor előtt tárgyalt, amelynek semmilyen udvarnoki vonatkozása nem volt, és András király közbenjárását sem említették.280 Úgy tűnik tehát, hogy Uros apát „rászokott" a nádori ítélőszékre. Egy szintén nem alávetett népek elleni pert (a nádor valószínűsíthető távolléte miatt) Márton nádori albíró előtt kezdeményezett 1220-1221 folyamán, majd Márton döntésének áthágói ellen már magánál Bare fia Miklósnál keresett jogorvoslatot, aki 1221-ben ezt a döntését is egy oklevéllel zárta le.281 Miklós valamikor 1219 és 1221 között (gyaníthatóan inkább 1220-1221 folyamán) egy teljesen egyházi vonatkozású tizedperről is döntött és oklevelet adott Urosnak.282 Az apát a fehérvári latinokkal és a nagyhalomi besenyőkkel folytatott tizedperben is Miklós nádor döntésére bízta magát (a besenyők kapcsán ez magyarázható azzal, hogy a nádori joghatóság alá tartoztak,283 a szabad státuszú fehérvári „latinok" viszont biztosan nem), csakúgy, mint egy két szolga hovatartozását érintő perben. Hogy ezekről Miklós adott-e okleveleket az apátnak, nem tudjuk.284 A nádori ítélőszék mellett azonban később is előfordult, hogy az apát a királyt kereste fel panaszával, aki áttette az ügyet a nádorhoz. Az ügyek többsége birtokvita volt részint világi személyekkel, részint más egyházakkal, vagy a királynak alávetett népekkel.285 Tizedvitában is sokszor döntött a nádor, csakúgy mint státuszperekben.286 Egyedi csoportot alkotnak azok a perek, amikor a monostornak alávetett népek szolgáltatásainak a milyenségében döntött egyszer Miklós (a híres „pannonhalmi per" első állomásaként), egyszer pedig Tomaj nembéli Dénes.287 Mindkét ügy a király (II. András és IV. Béla) előtt indult, és a király tette át a nádori ítélőszék elé, talán mert az udvarnokok miatt illetékesebbnek ítélte azt a fórumot. Uros halála után (1242) a nádor gyakorlatilag már nem ítélt Pannonhalma kapcsán. Az Árpád-kor végéig bezárólag 278 A királyi udvarnokok hivatalból a nádori ítélőszék alá tartoztak, lásd „Az udvarnokok feletti joghatóság" c. alfejezetet. 179 PRTI. 647-648. (RP 8. sz.) 280 PRT I. 647. (RP 7. sz.) 281 PRT I. 652-653. (RP 9. sz.) 282 A Pannonhalmi Regisztrum említi ezt az oklevelét (PRT II. 255.), lásd RP 13. sz. 283 Lásd „A besenyők" c. alfejezetet. 284 PRT I. 651-652. 285 PRT I. 647., 647-648., 652-653. (RP 7-9. sz.); DL 44031. (a vonatkozó rész kiadása: RP 14. sz.); PRT 1.675., 676-677,677,751., 753-754., 755-756., 756-757,760-761., 763-764., 768-769. (RP 18., 20-21., 45., 47-49., 60., 62., 65. sz.) A Pannonhalmi Regisztrum említésében: PRT II. 255., 256., vő. RP 66., 78. sz.); ill. PRT I. 754. 286 Tizedper: PRT 1.632., 759-760., 762. (RP 56-59. sz.), PRT 1.651-652., ill. a Pannonhalmi Regisztrum említésében: PRT II. 255. (vő. RP 13. sz.); státuszper: PRT I. 645-646., 675-676., 752-753. (RP 6., 19., 50. sz.), PRT I. 661. PRT I. 678-679., 768-769. (RP 24., 61. sz.) 287
