Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig 67 összesen két vonatkozó nádori ítéletlevelet ismerünk (mindkettőt Roland adta ki, 1254-ben ill. 1255-ben).288 Roland után nincsen már nádor, akinek színe elé pannonhalmi vonatkozású perek kerültek volna, sőt, 1335-ben Druget Vilmos nádor előtt a monostor már arra a kiváltságára hivatkozott, hogy ők a királyon kívül semmilyen bírói fórum elé nem állíthatóak, és az apátság ezen privilégiumát Vilmos nádor is elismerte.289 2. A lokális nádorság kezdete A nádori hivatal jellemzőiben Rátót nembéli Domonkos fia Roland első nádorsága alatt (1248-1260) következett be fontos változás. Ezzel a ciklussal Roland az általunk vizsgált (1342-ig terjedő) korszak leghosszabb összefüggő nádori hivatalát töltötte, ám nem ez teszi egyedivé működését. Nádorságának főbb jellemzőit Szovák Kornél elemezte ki.290 Megállapítása szerint a pozsonyi ispáni címet is viselő Roland legtöbbször Pozsonyban keltezte oklevelét, és vélhetően ott tartotta a saját kúriáját is, és a többi ítélete is zömében az északnyugati régióba esett. Ez egy kölcsönös folyamat volt, ugyanis a nádort eleve azok kereshették föl, akik a közelben voltak, és így nem kellett nagy költségeket fordítani az utazásra.291 Úgy tűnik, hogy Roland teljesen fehagyott az „utazó nádor" szokásával. Ebben szerepet játszott az a tény is, hogy már 1242-ben Frigyes osztrák herceg ellenében is megerősítette és védte Sopron és Pozsony várát, így alkalmasnak látszott arra, hogy az ötvenes években, a Babenberg-háborúk időszakában is védje a nyugati határszélt.292 Roland intézkedéseinek nagy része tényleg Pozsony megyébe, illetve a környező vidékre esett (lásd a 68. oldalon a 2. sz. térképet, ahol csak a nem Pozsony megyei vonatkozású intézkedéseit tüntettük fel.). Az itt jelzett 16 esettel szemben áll 22 biztosan Pozsony megyei ügy,293 további néhány esetben vagy nem állapítható meg a területi vonatkozás, vagy felesleges is olyat keresni.294 A két Dél-Magyarországra eső helyszín Szolnok (a település nem a Tisza melletti Szolnokkal, hanem a bodrogi várhoz tartozó 288 PRTII. 290-291. és 293. (RP 98. és 100. sz.) 289 AOkl XIX. 444. sz. A nádor és az egyházak közötti kapcsolatra lásd még „A nádorral szembeni jogi immunitás" c. alfejezetet. 290 Szovák: Roland kúriája. 291 Szovák: Roland kúriája 299-303. 292 RA 1928. sz., vö. Szovák: Roland kúriája 303. 293 CDS II. 222. (RP 79. sz.); CDS II. 246-247. (RP 80. sz.); CDS II. 265. (RP 81. sz.), az eset két intézkedésről is szól; CDS II. 269. (RP 83. sz.); CDS II. 284-285. (RP 86. sz.), két külön intézkedésről is szól; CDS II. 286. (RP 87. sz.); CDS II. 289-290. (RP 88. sz.); CDS II. 292-294. (RP 89. sz.); CDS II. 290. (RP 90. sz.); CDS II. 352. (RP 103. sz.); CDS II. 353. (RP 104. sz.); RP 105. sz.; CDS II. 353-354. (RP 106. sz.); CDS II. 354-355. (RP 107. sz.); RP 112. sz.; CDS II. 394. (RP 117. sz.); CDS II. 461-462. (RP 119. sz.); AO VII. 30-31. (RP 124. sz.); MES I. 404.; RA 1102. sz. 294 Pl. egy alkalommal kötelezi Péter ispánt, hogy Osl bán özvegyének fizessen a megadott határnapra 12 márkát (RP 123. sz.), máskor jóváhagy egy előtte lezajlott pénzbeli adósság-kiegyenlítést (RP 122. sz.).
