Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)

IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)

IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig 65 pannonhalmi apát, Uros volt. Az apát hosszú hivatali ideje alatt (1207-1242) hatalmas igyekezettel védte és gyarapította egyháza birtokállományát. A leg­magasabb világi és egyházi hatóságoknál járt közbe, és bárkivel perre ment az apátság vagyonáért. Ennek a „stratégiának" a részét képezte, hogy az íté­letekről okleveleket állíttatott ki magának, amelyek őrzéséről, sőt, másolatok készítéséről is gondoskodott, és ezeket az okleveleket ügyesen használta ké­sőbbi pereiben.273 Uros idején olyan megszokottá vált, hogy az apátság ügyei a legnagyobb világi és egyházi főméltóságok előtt rendeződnek, hogy IV. Béla 1257-ben már egy szokásjogból fakadó kiváltságként erősítette meg azt, hogy az apát és a népei csak a király vagy a nádor előtt foghatók perbe.274 Össze­sen 37 pannonhalmi vonatkozású nádori vagy albírói ítéletet, intézkedést vagy oklevelet tudunk regisztrálni 1248-ig bezárólag, amelyek egy kivételével mind Uros apátságának idejére esnek.275 Egyetlen nagyobb „lyukat" találunk: 1226-tól, Bare fia Miklós nádorságának végétől egészen 1236-ig, Tomaj nembéli Dénes nádorig nincs egyetlen olyan ismert nádori ítélet sem, amely pannon­halmi vonatkozású lenne. A kérdéses időszakban hangsúlyosan Ampod fia Dénes volt a nádor (illetve 1228 és 1231 között Mojs, de az ő hivatali működése láthatatlan: egyetlen hozzá köthető oklevél vagy ítélet sem maradt ránk!). Am­pod fia Dénest többször támadták egyházellenes tevékenysége miatt, és úgy tűnik, hogy Uros apát sem bízott meg benne. Egyébként pedig két „kedvenc" nádora Bare fia Miklós és Tomaj nembéli Dénes volt. Uros 35 éven át volt apát, de ennek a két nádornak összesen 14 évnyi hivatali idejére esik majd minden olyan ítélet (a 37-ből 32), amelyben a nádor is szerepet kapott. Az első ítélete­ket már Pót (1209-1212) és Bánk (1212-1213) idejéből regisztrálni tudjuk,276 ám 1219-től kezdődnek nagyobb számban. A legelső ránk maradt, 1219-re keltez­hető ilyen oklevél elárulja, hogy az apát a király elé vitt egy (egyébként nem túl jelentős) ügyet, és András adta tovább a nádorának. Itt tehát Uros még nem a nádori ítélőszéktől várta igazát, de Bare fia Miklós már teljesen önállóan, a maga nevében zárta le az esetet.277 1220 folyamán az apát újra a nádort kereste fel, amikor egy olyan perben kellett ítélkeznie, ahol a királyi udvarnokokkal és 273 KMTL 701-72.; Szovák: Roland kúriája 301. 274 RA 1149. sz. 275 PRTI. 645-646. (RP 6. sz.); PRTI. 647. (RP 7. sz.); PRT I. 647-648. (RP 8. sz.); PRTI. 652-653. (RP 9. sz.) (egy nádori és egy albírói intézkedést is említ); PRT I. 651-652. (vö. RP 13. sz.); PRT I. 625. (két nádori ítéletet is említ); PRT I. 661.; RP 14. sz.; PRT I. 675. (RP 18. sz.); PRT I. 675-676. (RP 19. sz.); PRT I. 676-677. (RP 20. sz.); PRT I. 677. (RP 21. sz.); PRT I. 678-679. (RP 24. sz.); PRT II. 291-292. (RP 26. sz.); PRT I. 751. (RP 45. sz.) (saját magán kívül korábbi 4 nádori ítéletet is említ); PRT I. 755-756. (RP 47. sz.); PRT I. 753-754. (RP 48. sz); PRT I. 756-757. (RP 49. sz); PRT I. 752-753. (RP 50. sz); PRT I. 754.; PRT I. 761-762. (RP 56. sz); PRT I. 759-760. (RP 57-58. sz.) (két nádori intézkedést is említ); PRT I. 762. (RP 59. sz); PRT I. 763-764. (RP 60. sz); Solymosi: Földesúri járadékok 210-211. (RP 61. sz); PRT I. 768-769. (RP 62. sz); PRT I. 760-761. (RP 65. sz); A Pannonhalmi Regisztrum három olyan nádori oklevelet is említ (PRT II. 255-256.) (RP 27., 66. és 78. sz), amely önálló, mára elveszett oklevelet takar. 276 Vö. PRT 1. 751. (RP 45. sz.) 277 PRT I. 645-646. (RP 6. sz.) T TT T------T

Next

/
Oldalképek
Tartalom