Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)

X. A nádori hivatal jövedelmei

248 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 választották ki."1283 Az utóbbi feltételezés biztosan elvethető, hiszen nem az ispánok nyerték el valamelyik udvari tisztséget, hanem, mint alább látni fog­juk, ahhoz járt egy ispánság. Az előbbi feltételezésben azonban lehet logika, hiszen a III. Béla-kori jövedelemösszeírás alapján az ország 72 ispánsága - ha nem túlbecsültek az arányok1284 - évi 25 ezer márkával látták el a királyt a neki járó kétharmad címén.1285 Valószínű azonban, hogy itt nem csak „anyagi" jö­vedelemforrásként tekintettek e megyékre, még ha az ispáni cím kézzelfogható jövedelmet is biztosított.1286 Azonban egy megye - és ez még fontosabb lehe­tett - hatalmi tényező is volt. Az ispáni címhez kötődtek olyan elemek is, pl. a megye központjául számító vár birtoklása, és megyei katonai csapatok feletti rendelkezés joga, amelyekkel még az ország főbírái sem rendelkeztek, hiszen sem a nádor, sem az országbíró címéhez nem kötődött külön katonai funkció. Ez is tekinthető egyfajta „javadalmazásnak", még ha nem is közvetlenül anya­gi, hanem hatalmi értelemben realizálódott. A megyékkel való párosítás biztosan tudatos rendszert követett, ugyanis a nádori cím mellé kezdetben nem össze-vissza társították az ispáni címet. A ná­dorság mellé az első időkben következetesen a bácsi ispánság tartozott. Mog 1192-től viselte ezt a titulust mind III. Béla, mind Imre alatti hivatali ciklusá­ban. A közte felbukkanó Ézsau nádor 1197-1198 folyamán szintén bácsi ispán volt. Tanulságos Mika esete 1199-ben. O eredetileg bihari ispán volt 1198-1199 folyamán. A bihari ispáni címe mellé megkapta a tárnokmesteri, majd az ud- varispáni tisztséget. Am amikor 1199-ben kinevezték nádorrá, akkor a bihari ispánságát lecserélte a bácsi ispánságra. Tehát a nádori tisztséghez hozzá volt rendelve a bácsi ispáni poszt, és amikor Mika nádor lett, akkor meg kellett sza­badulnia a régi megyéjétől. Ám az új nádor láthatóan vissza akart térni előző megyéjéhez, és 1200-tól vissza is kapta a bihari ispánságot, elhagyva a bácsit. Nyilván nem véletlen, hogy ezek után az őt követő nádor, Benedek 1202-től már bihari ispán is lett egyben. Pedig Mika élt (sőt, II. András alatt 1214 és 1221 között ismét Bihar megye élén találjuk), de akkor a nádori pozíciójával együtt a megyét is elveszítette1287 III. Béla és Imre alatt tehát a nádori hivatalhoz egy meghatározott megye ispáni címe is kapcsolódott. 1283 Fügedi: Ispánok, bárók, kiskirályok 51. 1284 III. Béla jövedelemjegyzékének hitelességéről már száz éves vita folyik a szakirodalomban. Kezdetben hitelesnek fogadták el (némi felülreprezentációt látva benne), majd inkább meg­bízhatatlannak, manapság ismét affelé hajlik a kutatás, hogy kis túlzásokat leszámítva hite­lesnek tekinthető. A kérdés kutatástörténetére lásd Barta-Barta: III. Béla jövedelmei 413-414.; legújabban Vajda: Dél-Alföld lélekszáma 148-150. 1285 Béla emlékezete 82. Ez ugyan - a maradék ispáni egyharmaddal számolva - csak megyén­ként évi 173 márka átlagos jövedelem lenne, ami igen kevés, de jelentős különbségek voltak az egyes megyék között, hiszen éppen ez a jegyzék emeli ki, hogy a királyt évente vendégül látó megyék mindegyike a királynak érkezésekor „legkevesebb száz márka ajándékot ad, de van, aki közülük ezer márkát is" (uo.). 1286 Hogy a megyésispánt milyen jövedelmek illették vármegyéje (és nem csak várispánsága!) jö­vedelmei után, lásd Weisz: II. András jövedelmei 50-55. 1287 Mindezekre lásd Zsoldos: Archontológia passim.

Next

/
Oldalképek
Tartalom