Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
VIII. A nádori hivatal munkatársai
VIII. A nádori hivatal munkatársai 237 igazolta a poroszlót.1244 Vagyis Dénes ezen poroszlója minimum ennyi korábbi bíró keze alatt fordult meg. Természetesen mindez nem jelentett egy folyamatos rotációt. Éppen ez az oklevél árulja el, hogy az ügy befejeztét azért nem tudta Dénes nádor ezen poroszlóra bízni, „mert a mondott Esten poroszló más ügyeinkkel volt elfoglalva".1245 A „királyi emberek" esetében azt láttuk, hogy többnyire a helyi lakosokból kerültek ki az aktuális parancs végrehajtói. Ha a poroszlókat ebből a szempontból vizsgáljuk meg, akkor szintén fedezhetünk fel párhuzamosságokat. Már az is feltűnő, hogy az előbb tárgyalt, 1236. évi bizonyítási eljárás során is dunántúli bírókat állítottak elő. Ha a poroszló faluját (Ollár) nézzük, az is Zala megyében volt, ahová a per tárgya, Zalaszántó is esett.1246 A Váradi Regesztrum eseteiben is láthatunk összefüggéseket a poroszló faluja és a jogeset területi vonatkozása között,1247 és az okleveles anyagban is felbukkannak ilyen tendenciák.1248 Más esetekben viszont nem lehet kimutatni, hogy a poroszló lakhelye a jogesethez közel esett volna. Látható, hogy a poroszló nem feltétlenül volt közvetlenül szomszédos, de szinte mindig abból a tágabb régióból került ki, amelynek a perét éppen intézték. Ez logikus is abból a szempontból, hogy szükség esetén könnyebb volt előkeríteni őket, ahogy ők is jobban megjegyezték egy adott, sok esetben szülőföldjüknek számító régió területi viszonyait. Ráadásul a bírói intézmények többsége eleve regionális jellegű volt, csak néhány országos, vagy egy nagyobb országrészre kiterjedő hatáskörű nagybíróval számolhatunk ek1244 HO VI. 32. (RP 43. sz.) 1245 „quia predictus pristaldus Esten impeditus erat aliis nostris negociis" HO VI. 33. 1246 Csánki ID. 87. 1247 Pl. az előbb említett 97. sz. eset, bihari vonatkozású ügyben a poroszló Tupa faluja a Bihar- nagybajom mellett fekvő Görbely (K. Fábián: Váradi Regestrum 73.); 103. sz. Szabolcs megyei eset: a poroszló a közeli Kraszna megyei Lecsmér faluból való (K. Fábián: Váradi Regestrum 102.); 313-314. sz. Vas megyei eset: a poroszló „Symeonem de villa Sag", amely a Vas megyei Alsósággal azonosítható (K. Fábián: Váradi Regestrum 119.); a négyszer is felbukkanó ladá- nyi Csépán poroszló faluja a Heves megyei Jászladánnyal azonosítható (K. Fábián: Váradi Regestrum 88.), jogesetei pedig három alkalommal hevesi vonatkozásúak (mikor Balázs, nagykörűi apát pereiben szerepelt), egyszer Külső-Szolnok megyei (RV 217, 244-245., 269. sz.); 289. sz. Temes megyei eset: a poroszló acsádi Peta, amely falu szintén Temes megyében volt (K. Fábián: Váradi Regestrum 23.); 266. sz. Tolna megyei eset: a poroszló inokai, amely Tolna megyei település (K. Fábián: Váradi Regestrum 81.); 271. sz. Komárom megyei eset: a poroszló a közeli, Sopron és Győr megye határán fekvő Árpás faluból való (K. Fábián: Váradi Regestrum 25.). 1248 1234-ben egy Borsod megyei ügyben Péter alnádor poroszlója Nyék falubeli (HO VIII. 31-32., RP 37. sz.), és ilyen nevű település volt Borsod megyében is (ÁMTF I. 794-795.). Egy 1245. évi Veszprém megyei ügyben a nádori poroszló salamoni Márk (PRT VIII. 288-289., RP 72. sz.), és - más megyék mellett - Veszprém megyében is volt egy Salamon nevű település (Csánki III. 249.). Egy Sopron megyei ügyben a poroszló majádi Declip (ÁÚO VI. 511-512. vö. Karácsonyi: Magyar nemzetségek 1078.), és Majád volt Sopron megyében is (Csánki III. 619.). Vas megyei vonatkozású az az 1222 és 1225 közé tehető nádori ítélet, ahol koloni Farkas volt a poroszló (ÁÚO VI. 435.), Kolon pedig szintén Vas megyében volt (Csánki II. 766.). 1223-ban egy Esztergom megyei jogesetben kurali Csépán a nádori poroszló (MES I. 241-242.), amely település szintén Esztergom megyében volt (ÁMTF II. 297-298.).
