Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
VI. A generalis congregatio
170 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 azzal, hogy a nevében „közös ítélkezést" (commune iudicium) tartsanak. Ebbe a tendenciába kapcsolódhatott bele Benedek már tárgyalt Pest megyei megbízása is, aki a birtokviszonyok rendezése mellett a gonosztevők elítélését is feladatául kapta. Az ilyen típusú felülvizsgálatok és törvénykezések gyakori jellemzője volt, hogy a kiküldött kihangsúlyozta, hogy ő a király parancsára, vagy egyenesen a nevében (vice swi)884 jár el, vagyis a végrehajtott intézkedések nem az éppen akkor viselt hivatali jogköréhez tartoztak. Ennek a hang- súlyozása ugyan Benedek Pest megyei kiküldetéséről szóló oklevelében elmaradt, de arra semmiképpen nem gondolhatunk, hogy az elidegenített földek számbavétele az udvarbírói vagy a nádori jogkör szerves része lett volna, így itt is biztosan egy eseti megbízásról volt szó. Hasonló, királyi megbízásra tartott ítélkező gyűlést találunk egy kelet nélküli damus pro memoria-oklevélben, amely szerint az oklevél meg nem nevezett kibocsátója egy bizonyos „Benedek mesterrel" együtt tolvajok és gonosztevők felett ítélkezett Vas megyében (nos ex mandato domini regis una cum magistro Benedicto in comitatu Castri Ferrei fures et malefactores iudicaremus).885 A közelebbről a Ják nembéli Ebedfiak és a Hahót nembéli Keledfiak perével kapcsolatos oklevél nehezen datálható, az 1260-as évekre lehet helyezni.886 Az 1270-es évek legelejére tehát már megjelent mindaz, ami a nádori közgyűléseket jellemzi majd 1273 után: egyfelől a király által vezetett intézmény elnevezése és keretei (ítélkező gyűlés egyes megyék, régiók részére), másfelől az, hogy a nádor és más bárók is tarthattak ítélkező gyűléseket a király külön parancsára. 1273-ig még nem futott össze e két szál, azaz ezeket a bárói ítélkező gyűléseket addig nem nevezték congregationak, közgyűlésnek. Elviekben nem zárhatjuk ki, hogy nem királyi közgyűlést már korábban is tartottak. Amikor V. István egy 1270. évi oklevelében arról írt, hogy a királyi jogok helyreállítása céljából Vas megyének congregatiot tartott, és másokat az ország más részeire küldött ugyanezen célból,887 akkor azok az emberei a kiadott okleveleikben (ha voltak ilyenek) szintén használhatták a maguk gyűlésére ezt a szót. Akár Mojs nádor is köztük lehetett, de egyrészt ezt forrássze- rűen nem lehet igazolni, másrészt pedig itt nem a későbbi nádori közgyűlések klasszikus témájával, a megyei igazságszolgáltatással találkozunk, hanem a várföldek helyzetének átvizsgálásával, amelyre már számtalan példát láthattunk korábbról is.888 Mivel jó okunk van feltételezni, hogy az ítélkező nádori Laurencio barbato, Benedicto filio Ethenad, et Johanne filio Ruhman, ac aliis nobilibus regni, pro tribunali sedissemus" HOkl 54. (vö. RP 144. sz.) 884 1254: UB I. 247. (RP 97. sz.) 885 UBI. 364. 886 Az oklevél datálásával kapcsolatos szakirodalmi álláspontokat és lehetőségeket lásd Szőcs: Generalis congregatio 53. 37. jz. 887 „peragratis quibusdam partibus regni nostri, ad alias vero propter iurium regalium reformationem iudicibus transmissis, ad Castrum Ferreum venissemus, in congregacione, quam ibidem de nobilibus jobagionibus castri, castrensibus, et aliis incolis eiusdem provincie, facta primitus proclamatione, preceperamus convocari" UB I. 383. (RA 2048. sz.) 888 Ezen 1270. évi (és későbbi, V. István alatti) birtokrestaurációs gyűlésekre lásd még Kis: Szolgálónépi szervezet 166-167.
