Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
VI. A generalis congregatio
4 I VI. A generalis congregatio 169 gyűlések egyik klasszikus funkciója jelenik meg. A megyék számára tartott általános értelemben vett igazságszolgáltatás ugyanis sosem képezte részét a királyi kiküldetéseknek, azok mindig egy konkrét feladatra irányultak csak. Mindez elvezet minket a nádori közgyűlések másik előképéhez, a királyi általános gyűlésekhez. Önmagában már az is feltűnő, ha csak az elnevezést vizsgáljuk meg. Generalis congregatiot az országban először csak a király tartott az 1250-es évektől kezdve. Majd az 1270-es évek elejétől fogva a nádor és a szlavón bán, később az erdélyi vajda is, míg a 14. század első felére - igaz, külön királyi, esetleg nádori parancsra - már a megyék is tarthattak saját maguk részére ilyen gyűlést. Mindez azt sugalja, hogy az intézmény „lefelé tágult", vagyis ezen fórum lefolytatásának a joga és szokása az évek előrehaladtával egyre inkább lehetővé vált az alsóbb közigazgatási szinteken is, és így az „ősforrást" a királynál kell keresnünk, de a kérdés természetesen nem ilyen egyszerű. Az elnevezés azonossága ugyanis még nem garantálja az intézményi kontinuitást is egyben. Ha azonban megvizsgáljuk a korai királyi generalis congregatiők funkcióját, egy érdekes dolgot fedezhetünk fel. IV. Béla először 1254-1255 folyamán hirdette meg közgyűlését Vácra három megye (Nógrád, Hont és Gömör) számára. A közgyűlés tárgya a megyei birtokügyek rendezése volt.881 Ezen congregatio tehát érdemben nem különbözött azoktól a bárókra ruházott feladatoktól, amelyek többnyire szintén a tatárjárás után összekuszálódott birtokviszonyokat rendezték. Az 1260-as években István ifjabb király is tartott generalis congregatiot az országrésze számára, ám annak fő témája már teljesen más volt: a gonosztevők elítélése. Az eset 1263-ban történt, amikor István Borsod, Újvár, Zemplén, Heves és Gömör megyék nemesei és mindenféle állapotú lakosai részvételével (per nobiles ...et alios cuiuslibet condicionis homines de parochia de Borsod, de Novo Castro, de Zemlyn, de Heves et de Gumur) rendezett congregatiot, amelyen a megyék lakosai (többek között) Marcell fiait törvénybe idézték lopás vétségében.882 A gyűlés a későbbi nádori közgyűlések ismert sajátosságait mutatta. De István nem csak maga rendezett igazságszolgáltató közgyűléseket, hanem báróit is megbízta ugyanezzel 1268 októberében. Az itt oklevelet kiadó Benedek nádor a következőképpen írta le az előzményeket: „amikor Besenyő faluban voltunk a Szűz Mária sziget [Margitsziget] mellett Szent Mihály arkangyal tizenötöd napján [okt. 13.], és más társaimmal, ti. Gergely esztergomi préposttal, Scela fia Mihállyal, Szakállas Lőrinccel, Ethenad fia Benedekkel, Ruh- man fia Jánossal és az ország más nemeseivel, akiket urunk, István király és az ő országa közös ítélkezésre a mondott szigetre rendelt az egész ország ügyei kapcsán, törvényt ültünk".883 A szöveg megfogalmazásából egyértelműen kitetszik, hogy István maga nem volt jelen, csak egyes nemeseket bízott meg 881 S. Kiss: Generális kongregáció 13-15. 882 HO VIII. 93-94., S. Kiss: Generális kongregáció 18-19. 883 „cum nos essemus in villa Beseneu iuxta insulam beatissime virginis Marie, in quindenis sancti Michaelis archangeli, et cum ceteris sociis nostris, qui a domino nostro rege Stephano et a regno suo ad commune iudicium ad predictam insulam super facto tocius regni fuerant deputati, videlicet magistro Gregorio preposito Strigoniensi, Nycholao comite filio Scela, T
