Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
VI. A generalis congregatio
VI. A generalis congregatio A nádori „vidéki" bíráskodás egyik külön fóruma a már számtalan alkalommal említett ún. „általános gyűlés", latinul congregatio generalis volt, amelyet kezdetben egyszerre csak egy-egy, majd a 13. század végétől kezdve hol egy, hol kettő, vagy akár több megye nemessége számára tartottak. Fontos leszögezni, hogy generalis congregatiot nem csak a nádor tarthatott, hanem a király, vagy más, a király által megbízott személy, territoriális különkormányzatuk élén pedig az erdélyi vajda és a szlavón bán is.849 Az Anjou-korban már az is előfordult, hogy egy adott megye nemessége külön királyi, esetleg nádori parancsra saját magának tartotta a közgyűlését - ez esetben az ispán vagy alispán elnökölt a 4 szolgabíróval, és néha egy közeli hiteleshely is elküldte a tanúságát, hogy szentesítse az ott elhangzottakat.850 Az első ismert és hitelesnek tekinthető nádori gyűlés Péc nembéli György fia Dénes nádor nevéhez köthető, aki az 1273 legvégén kiadott oklevelében arról beszélt, hogy a király és az ország báróinak tanácsára a Zala megyei gonosztevők elítélésébe fogott (ex precepto domini nostri Ladizlai serenissimi regis Vugarie ex consilio baronum tocius regni ad condempnandos malefactores fuissemus ingressi), és konkrétan a Zala megyei közgyűlésen (in comitatu Zaladiensi in congregationis collegio) ítélkezett.851 Ez előtt csak biztosan hamis oklevelekben jelenik meg az intézmény.852 1. A nádori közgyűlés intézményének kialakulása Az intézmény előképe és létrejötte vitatott. Arra, hogy a nádor egy megyébe érve bíráskodjon a színe előtt összeseregletteknek, már a Váradi Regesztrumban is találunk példát. Egy 1219-re datálható bejegyzés szerint „egy királyi szolgáló Tiván faluból és Tót faluból és az egész kemeji terület tolvajokat hirdetett ki 849 A generalis congregatio intézménye általában: Hajnik: Bírósági szervezet 67-77.; Istványi: Generalis congregatio I—II.; Tringli: Két szokásjogi norma. A macsói bán által tartott közgyűlések speciális voltára lásd „A földrajzi határok" c. alfejezetet. 850 Pl. 1312: AOkl III. 410. sz.; 1313: AOkl III. 593-594. sz.; 1314: AOkl III. 751., 765., 771-772. sz.; 1321: AOkl VI. 282-283. sz.; 1322: VI. 531., 555., 703. sz.; 1330: AOkl XIV. 370., 381. sz.; 1331: AOkl XV. 374. sz.; 1335: AOkl XIX. 154. sz., stb. Lásd még Istványi: Generalis congregatio I. 70. 851 ÁÚOIX. 38. (RP 162. sz.) 852 Pl. III. Béla 1190. évre datált oklevele (csak a generalis congregatiora vonatkozó adat): Elenchus III/2.18. (RA 151. sz.), hamis voltára lásd Pauler II. 591-592.; Belus nádori alispán 1201-re datált oklevele: CD VII/4. 71. (vö. RP 2/3. sz. - hamis voltára vonatkozó érveket lásd uo.); IV. Béla 1254-re datált fehérvári kiváltságlevele: CD IV/2. 232. (RA 1012. sz. - a hamis voltára vonatkozó érveket lásd uo.)