Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
VI. A generalis congregatio
164 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 Miklós nádorispán színe előtt."853 Bár az itt olvasottak teljesen rímelnek a 13. század második felében tartott nádori közgyűlések gyakorlatára, nem egyértelmű, hogy a fenti eljárást a közgyűlések előképének tekinthetjük-e. Istványi Géza a generalis congregatio előképét kutatva már utalt arra, hogy itt csak az alávetett udvarnokréteg feletti bíráskodási gyakorlatról volt szó, és „a XIII. századi társadalmi viszonyokat mérlegelve, nem is gondolhatjuk, hogy éppen a megnövekedett önérzetű nemesek kéredzkedjenek egy alacsonyabb rangú néposztály [ti. az udvarnokok] törvényszéke elé."854 Istványi itt azt sugallta (de sem itt, sem később nem bizonyította), hogy a nádori közgyűlés intézménye egy alulról szerveződő, spontán jelenség volt, ahol a bírói fórum mibenléte kizárólag azon múlott volna, hogy a nemesek ki elé akartak „kéredzkedni". Abban azonban egyet kell érteni, hogy a későbbi nádori közgyűlések előzményeit nem feltétlenül ebben kell keresni. A szakirodalom egy vonulata a Váradi Regesztrum azon bejegyzéseiben véli megtalálni az előképet, amelyek szerint egy bizonyos Benedek bán és Bánk udvarispán egy-egy megye „lakosai" (conprovinciales) számára tartott bírói gyűléseket 1221-1222 folyamán.855 Az alapgondolatot Bolla Ilona vetette fel egy 1957. évi tanulmányában,856 és 40 évvel később Tringli István és Zsoldos Attila is Bánk ezen Újvár, Szabolcs és Borsod megyéket érintő kőrútjában kereste a későbbi generalis congregatio csíráját.857 Zsoldos Attila felvetette, hogy Bánk királyi udvarispán ítélőtársa, Benedek talán az ekkor hivatalban lévő Benedek alországbíróval lehet azonos. Továbbá „nagy biztonsággal megállapítható, hogy Bánk 1221-ben és 1222-ben az északkeleti országrész egyes megyéiben olyasféle bírói körutat tett, mint amilyenek a későbbi nádori közgyűlések (generalis congregatio) megtartására adtak alkalmat, s az elé tárt ügyeket speciális uralkodói felhatalmazás nélkül, a királyi udvarispáni méltóságából fakadó joghatósága alapján ítélte meg."858 Ezen kívül Zsoldos a Váradi Regesztrum adatai és az első tényleges nádori közgyűlések közötti fél évszázados szakadékot is igyekezett áthidalni egy 2003-ban megjelent tanulmányában.859 Abban kifejtette, hogy a Regesztrumban olvasható 1221-1222. évi adatok a kúriai bíráskodás vidékre telepítéséről hosszabb távon nem bizonyultak tartósnak, hiszen az Aranybulla nem sokkal később már a királyi udvarhoz kötötte az udvarispán bíráskodását, így a megyéket járó országbíró képe nem tudott gyökeret verni. „Az 1260-as évek végéről ugyan853 „Minister regis de villa Tiuan et de villa Tot et tota provincia de Quemey vociferati sunt coram Nicolao, palatino comite contra fures" RV 226. sz. Érdekes, hogy Kemejt (ami Heves megye tiszántúli része) a „provincia" szóval illette a bejegyzés, amely többnyire a vármegyék megnevezése volt. Ennek ellenére Kemej megyéről nem tudunk, itt is minden bizonnyal terület vagy körzet jelentésben áll, vö. AMTF III. 106. 854 Istványi: Generalis congregatio I. 53. 7. jz. 855 RV 292-306., 326., 329-332., 334-335. sz. 856 Bolla: Társadalmi mozgalmak 99. (vö. 103. 56. jz.) 857 Tringli: Két szokásjogi norma 392-393.; Zsoldos: Kehidai oklevél 9-10. 858 Zsoldos: Kehidai oklevél 10. 859 Zsoldos: Özvegy és a szolgabírák.
