Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
140 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 Az 1341. évi közgyűlések nyártól egészen novemberig elhúzódtak. A nádori kúria ezalatt főként Nagymaroson üzemelt, ám volt két nádori oklevél, amelyet mindenképpen a nádor távollétében, ám Visegrádon adtak ki. Ennek okát nem tudjuk biztosan, az egyik ilyen egy függőpecsétes diploma volt, amelyben a „nádor" a nyitrai káptalan jelentése alapján, azt törvényesnek találva Tőre birtokot Lökösnek és Pálnak ítélte.694 Elvileg gondolhatnánk arra, hogy a döntést a nádori ítélőmester jóvá akarta hagyatni valakivel, és ezért kelt át a túlpartra, a visegrádi kúriába, ám az eset egyszerű rutinügy volt: Lökös és Pál csak egy határjárást kért a saját földjéhez a káptalantól, amely ellentmondók nélkül rendben lezajlott, a nádori kúriának csak ezt a bonyodalom nélküli helyzetet kellett volna nyugtázni. A másik Visegrádon kelt oklevél még inkább „rutinügy" volt: egy Szepes megyei birtoknál akartak határjárást végezni, ezért megparancsolta a jászói konventnek, hogy adják tanúságukat a két megjelölt nádori ember valamelyike mellé.695 Ezekből látszik, hogy bár az ítélőmesterek nádori kúriája Budáról alapvetően inkább Nagymarosra került át, a visegrádi kúria is használatban maradt. Aztán 1342-ben a súlypont már teljesen Visegrádra tevődött át. Ebben az évben nem voltak komolyabb közgyűlések, így a nádor főként a királyi udvar színhelyén időzött. Nagymaroson csak egyszer, az év legelején, 1342. január 25-én kelt nádori oklevél,696 30 alkalommal pedig Visegrádon. Ezek az oklevelek egy kivétellel mind a 47 mm-es középpecséttel voltak megerősítve.697 Az egy kivétel egy 1342. augusztus 1-jén kiadott ítéletlevél volt, amelyben Vilmos egy hosszabban húzódó per végső döntéseként két Gömör megyei birtok hovatartozásáról döntött. Az oklevélen a 70 mm-es nádori nagypecsétje szerepelt, függőpecsétként.698 Hogy a 47 mm-es pecsét is Vilmos saját használatú, személyes tipáriuma lett, jól mutatja, hogy amikor Damásdon, a Visegrádhoz közeli királyi vadászóhelyen tartózkodott I. Károly, Lajos herceg és a veszprémi püspök társaságában, az ott kiadott oklevelét (amelyben Lajos herceg kérésére a veszprémi püspöknek elengedett bizonyos bírságokat), szintén ezzel a középpecsétjével erősítette meg.699 Ezen a helyen pedig biztosan a nádor volt személyesen jelen, nem az ítélőmestere. Vilmos nádor kúriáinak az alakulását tehát a következőképpen foglalhatjuk össze. Amikor az apja, János viselte a nádori címet, akkor János kúriája Óbudán volt, míg Vilmos a Druget-tartományt igazgatta, Vizsoly központtal. Amikor János I. Károly kíséretében elhagyta az országot, és Vilmost nádorhe694 1341. jún. 26.: AOkl XXV. 427. sz. (ezen ugyanúgy a 47 mm-es középpecsétet használták, lásd DL 72525.) 695 1341. aug. 14.: AOkl XXV. 570. sz. 696 AOkl XXVI. 33. sz. 697 Azok a visegrádi oklevelek, amelyen a 47 mm-es pecsét volt: DL 56853., DL 3459., DL 56854., DL 76658., DL 3467, DL 91325., DL 51161., DL 51165., DL 51169., DL 87131., DL 68844., DL 3502., DL 51179., DL 3511. (AOkl XXVI. 13., 25., 72., 85., 97-98., 112-113., 224., 283., 363-364., 426., 460. sz.) DL 74803. (AOkl XXVI. 407. sz.) DF 200883. (AOkl XXVI. 275. sz.) 699
