Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
I. Bevezetés
1. Bevezetés 13 elhanyagolt alnádori hivatallal foglalkoztak Pest megye kapcsán,28 ezen kívül Spekner Enikő 2010-ben megvédett doktori disszertációja is részletesebben tárgyalta a 14. század első felének nádori és alnádori intézményét.29 1. Az elnevezés Bármilyen banálisnak is tűnik, először érdemes tisztázni, hogy milyen elnevezésekkel illették a nádort. A hivatali tisztség magyar neve a ma használt nádor formájában egy nyelvújítás kori elvonás eredménye, amely ebben az alakban 1784-ben bukkant fel először.30 A korábbi magyar megnevezése minden esetben nádorispán (illetve néhány, statisztikailag nem túl számottevő alkalommal nándorispán, vagy lándorispán), ahol az „-ispán" végződés mindig a szó szerves részét képezi.31 Ez onnan tudható biztosan, hogy a tisztségnév átkerült jövevényszóként a szomszédos szerb, horvát és cseh nyelvekbe is, nadrspan, illetve náderspan alakban, amely a magyar főméltóságra alkalmazott szakszó lett.32 Az átvétel idején (amelynek legkésőbb a 15. századra meg kellett történnie, mert a legkorábbi cseh nyelvemlékeink ebből a századból valók) tehát a magyarok folyamatosan az „-ispán" taggal emlegették a hivatalt, különben nem szilárdult volna meg így, egymástól függetlenül több magyarral kapcsolatban lévő idegen nyelvben is. A legkorábbi datálható magyar nyelvű felbukkanása, az 1405 körüli Schägli Szójegyzék rögtön megadja szavunk latin megfelelőjét is: „pallatinus - nadruspan,"33 Ennél korábbi datálható felbukkanást és azonosítást nem ismerünk, de valószínűsíthetjük, hogy a nádorispán kifejezés már az Árpád-korban is létezett. Eddig még nem adatolt azt a feljegyzés-csoport, amely egy 1227. évi oklevélnek és átírásainak a hátulján szerepel. Egy ismeretlen kéz 14. század végi, 15. századi írással magyar nyelven foglalta össze az 1227. évi oklevél tartalmát, amelyben Dénes nádorispánt is megemlítik minden alkalommal (nádor ispán, nadyor ispán és nadior ispán formában).34 Szintén nem adatolt az a nyelvemlék, amely Héder nembéli Miklós nádor 1284. évi 28 Zsoldos: Visegrád vármegye 23-32. (vö. Zsoldos: Pest megye 44-50.); Tringli: Pest megye 154-158.; Tringli: Pest és Pilis 378-382., 384-385. 29 Spekner: Buda székhellyé alakulása I. 72-73., 116-129. A szerző „A nádor és az alnádor bírósága Budán és Óbudán" c. fejezetben az 1310-1342 időszak jellemzőit tekintette át, és több figyelemreméltó megállapítást is tett. Ezen kívül a doktori értekezés adattári részében felsorolta az összes, a jelzett időhatárok közötti nádori ítélkezést említő oklevelet, ld. Spekner: Buda székhellyé alakulása II. 264-365. 30 TESZ II. 992.; Kniezsa: Szláv jövevényszavak 1/1. 351. 31 TESZ II. 992.; a 16. századi magyar nyelvű levelezés adatait is beledolgozva: Kovács: Jogi terminológia 142. 32 TESZ II. 992.; Sulán: Cseh szókincs 163. 33 Szamota: Schägli szójegyzék 26. (476. sz.) 34 DL 134., 135., 136. Az oklevelek 1227-ből, 1295-ből és 1395-ből valók, ám ugyanaz a kéz írta a hátuljukra a rövid tartalmukat, így a szövegeknek legkorábban 1395-ben kellett keletkezniük. Az 1395. évi feljegyzést átírta Wenzel Gusztáv: ÁÚO VI. 447.
