Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig 127 viszonyát.624 Spekner Enikőtől függetlenül hozzá hasonló eredményre jutott Zsoldos Attila is egy nemrégiben megírt tanulmányában.625 A két szerzőnek kétségkívül igaza van. A kronológiát egyedül bizonyítani igyekvő Nyers Lajos ugyanis - úgy véljük - több hibát is vétett gondolatmenetében. Egyrészt feltételezte, hogy a „két alnádor közül... az egyik állandóan a nádor vidéki székhelyén tartózkodott", másrészt „Drugeth Vilmos alatt a nádor vidéki kúriája Vizsolyon állandósult"626 Ezek az állítások Druget Fülöp nádorságára még minden további nélkül igaznak bizonyulnak, ám Vilmos alatt már teljesen átalakult a nádorhelyettesi rendszer, ráadásul neki Vizsoly csak az egyik kúriája volt, és, mint látni fogjuk, 1339 után lényegében meg is szűnt. Mint az előző fejezetben szó esett erről, Izsópét nem az egyetlen kúrián ítélkező alnádornak tartjuk, hanem a Druget-tartomány igazgatására állított személynek, mivel a nádor ekkor már egyre kevésbé volt ott jelen. Nyers emellett elkövetett egy bizonyítási hibát is: bár regisztrálta, hogy a vizsolyi „kúria" 1341 februárja után nem mutatható ki, pusztán feltevésszerűen mégis kitolta annak meglétét a nádor haláláig. Magunk a kérdést úgy közelítenénk meg, hogy először is megvizsgáljuk Druget Vilmos ránk maradt okleveleinek a kelethelyét. Vilmos neve alatt kb. 360 oklevélről tudunk 1334 és 1342 között,627 amely bőségesen elegendő statisztikailag releváns következtetések levonására. Az oklevelek jelentős részében kelethely is található. Ezeket a 128. oldalon található táblázatban rendszereztük, a leggyakoribb kelethelyeket külön kiemelve. Mivel a generalis congregatio esetében a kelethely az aktuális helyszín függvényében változott, és amúgy sem vonható le semmilyen következtetés belőlük az állandó kúriára nézve, ezért azokat összevontuk. Az „egyéb" kategóriába azok a helyszínek kerültek, amelyek nem azonosak a négy leggyakoribb kelethellyel, de nem is közgyűlés alkalmával tartózkodott ott a nádor. A táblázat alapján látható, hogy Vilmos, ha éppen nem közgyűlést tartott, alig mozdult ki „vidékre". Az „egyéb" kategória alacsony számát még inkább kiemeli, ha megvizsgáljuk ezeket az eseteket. 1335-ben egy ízben Pannonhalmán adott ki oklevelet a monostor meglátogatása apropóján, ám néhány nappal később már Pozsonyban keltezett a megye számára tartandó közgyűlésen, megkezdve a nyugati megyéknek tartandó congregatiokat.628 Vagyis Pannonhalma éppen a közelben volt, nem kizárólag külön ennek a kedvéért mozdult 624 Spekner: Buda székhellyé alakulása 1.126-129. 625 Zsoldos: Óbuda urai. A kiadásra váró tanulmány a jelen könyv kéziratának lezártakor, 2014 februárjában még nem jelent meg. Itt szeretném megköszönni a szerző szívességét, amiért kéziratos munkáját a rendelkezésemre bocsátotta. Az alább olvasható saját okfejtés a kúriákról egyébként független Spekner Enikő és Zsoldos Attila munkájától, mindkettőjük kéziratát a fejezet megírása után ismertem meg. 626 Nyers: Nádor működése 10. 627 Az Anjou-kori oklevéltár vonatkozó kötetei, illetve az 1334-es év esetében a DL-DF 5.1 adatbázis adatai alapján. 628 AOkl XIX. 444., 455. sz. I 1
