Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
128 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 Év (Ó)Buda Vizsoly Visegrád Nagymaros congregatio egyéb 1334 8 3 18 1335 25 1 2 19 2 1336 7 11 2 1 1337 12 8 17 15 1 1338 8 12 1339 12 10 6 12 1 1340 3 6 1 1 1341 (3) 12 17 (35) 38 1342 30 1 1 2 2. táblázat: Druget Vilmos okleveleinek a kelethelyei (hány oklevél kelt az adott helyen) ki Vilmos a székhelyéről. Az 1336., 1337. és 1339. év „egyéb" kategóriába sorolt egy-egy kelethelye tulajdonképpen egy szintén tipikusnak tekinthető helyszín, amely nem kapott külön oszlopot: Szepesvár. A megye ispánságát Vilmos már kezdettől fogva viselte, és még nádorsága alatt is megfordult néha-néha ott, rendszerint az év elején vagy végén.629 így a több, mint 320 ismert kelethelyből összesen három olyat találhatunk, amely a nádor „nem tipikus" kimozdulását jelezte. Ezek közül az egyik a Visegrádtól nem messze fekvő Damásd, királyi vadászhely (in Damas, venacionis loco regio), amelyre kézenfekvő magyarázatot ad, hogy ekkor Károly is ott keltezett - együtt volt tehát a királyával.630 Egy ízben, 1335 márciusában a Zemplén megyei Terebesen keltezett, ahol utasítást adott az ungi alispánnak, hogy vizsgálja ki egy Ung folyó melletti malom ügyét.631 Bár egy Ung megyei esetet intézett egy Zemplén megyei helyszínen, és ez egy nádori közgyűlést is sejtethet (hiszen Ung és Zemplén megye rendszeresen „párban álltak" a közgyűlések tartásakor), itt biztosan nem arról volt szó, mert egy Ung-Zemplén megyei közgyűlésen hivatalból jelen kellett volna lennie a megyei alispánnak, nem lett volna szükség arra, hogy Vilmos levélben keresse meg őt. A másik „atipikus" helyszín egy ugyanilyen eset: 1342 áprilisában Sáros kelethellyel írt a Zemplén megyei alispánnak és a 4 szolgabírónak egy hatalmaskodás kivizsgálása ürügyén.632 Bár Sáros és Zemplén megye is szomszédos volt egymással, a nem dokumentált közgyűlés feltételezését a fentiek miatt itt is elvethetjük. Ugyanakkor elmondható: Druget Vilmos alapvetően csak akkor mozdult ki a kúriájából, ha közgyűléseket tartott, egyébként a székhelyén tartózkodott. Kérdés, hogy hol volt ez a székhely. Ha ismét a fenti táblázatot nézzük, akkor a Nyers Lajos által feltételezett vi- zsolyi helyszín csak az 1336-1337-es és az 1339-es évben mutat komolyabb gya629 AOkl XX. 47. sz.; AOkl XXI. 671. sz.; AOkl XXIII. 60. sz. 630 A nádori oklevél (1342. jún. 2.): AOkl XXVI. 275. sz. A királyi oklevelek (1342. máj. 31.): AOkl XXVI. 264. sz., (1342. jún. 6.): 293. sz. 631 AOkl XIX. 100. sz. AOkl XXVI. 153. sz. 632
