Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
126 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 ki kúria székhelyén megjelenő alnádori kiadványok, ebből egyszersmind következtetést vonhatunk a nádor vidéki kúriájának megszűnésére is."620 Nyers ezek után számba vette Izsép vizsolyi albíró okleveleit, megállapítva, hogy az utolsó ismert oklevele 1341. február 28-án kelt. A következtetését úgy vonta le, hogy „a nádor vidéki kúriájának megszűnését 1341. febr. 28 és 1342. aug. 29 [ti. Druget Vilmos utolsó ismert kiadványa] közé tehetjük. S talán megengedik azt a föltevést, hogy a vizsolyi kúria csak Drugeth Vilmos halálával szűnik meg. Megszűnése időben összeesik az I. Károly megindította és Nagy Lajostól tovább folytatott bíráskodási központosítással. Mégis azt kell mondanunk, hogy a vidéki kúria megszűnése okozatilag nem függ össze a központosítással, hanem csak azzal párhuzamosan haladó tény. A nádori kúria fönnállása inkább Drugeth Vilmos személyével volt kapcsolatban s halálával magától megszűnik. Nagy Lajos azután már nem támasztotta életre, hanem a nádori vidéki bíráskodást és bíróságot is központosította s beillesztette a királyi kúriába. Ez pedig mindjárt Nagy Lajos uralkodása kezdetén (1343. elején) végbement s bizonyára ezzel van összefüggésben a regni Hungáriáé palatinus cím fölvétele és következetes használata."621 Tehát - igaz, csak feltevés útján! - de Nyers Lajos is Nagy Lajos idejére, 1343 elejére tette a nádor „vidéki" bíráskodásának megszűnését, véleménykülönbség legfeljebb csak annyi volt Hajnikkal szemben, hogy egy „önmagától fejlődő" folyamatnak tekintette az önálló nádori központ megszűnését. A későbbi szakirodalom a Hajnik és Nyers által kitaposott úton haladt tovább, és ha említették a kérdést, akkor többnyire az 1342-es évhez és Nagy Lajos nevéhez kötötték az önálló nádori kúria megszűntét.622 Bónis György még annyit finomított ezen az elméleten (az 1342-es datálást elfogadva), hogy szerinte „Hajnik ... túlságosan kiélezte azt, hogy »a nádornak azóta nincs többé külön kúriája«. Az oklevelek az 1370-80-as években a jegyzőket »curie nostre (vestre) notarius« néven említik aszerint, hogy a nádor, vagy a jelentéstevő hiteleshely adja ki azokat. A nádornak tehát továbbra is volt külön kúriája, csakhogy ez a királyi udvarban, a presentia regiá tói (az országbíró jelenlététől) elkülönítve, önálló segédszemélyzettel működött."623 Változást ebben a kérdésben is csak az ezredforduló szakirodalma hozott. Spekner Enikő 2010-ben megvédett kéziratos doktori értekezésében már helyesebben I. Károly korára tette a nádori kúria Visegrádra költözését, 1337-1338-at jelölve meg az esemény kezdőpontjaként. Ezen kívül a szakirodalomban elsőként - véleményünk szerint - nagyjából helyesen vázolta fel a Druget Vilmos alatti nádori kúriák (Óbuda, Vizsoly, Nagymaros, Visegrád) szerepét és egymáshoz való 620 Nyers: Nádor működése 10. 621 Nyers: Nádor működése 12. 622 Pl. Holub: Zala megye 167.; Bónis: Kúriai irodák 201., 230.; Gerics: Királyi kúriai bíráskodás 290.; Bertényi: Országbíró 42., 45.; Kronológia I. 207. (Körmendy Adrienne munkája); Korm. rendsz. 71. (Fedeles Tamás munkája); Csukovits: I. Károly 85. vö. uo. 52. jz. 623 Bónis: Kúriai irodák 230-231. Bertényi Iván is ezt tartja a legvalószínűbbnek (Bertényi: Országbíró 45. 61. jz.)
