Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
I. Bevezetés
12 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 fő színhelyének tekinthető generalis congregatiokról írt egy kétrészes áttekintő tanulmányt,19 míg mások csak egy-egy konkrét megye nádori közgyűléseit foglalták össze.20 Leszűkítve, csak az Anjou-kori nádori közgyűléseket tárgyalta általánosabb formában Török Pál, és a Nagy Lajos alatt tartottakat konkrétabban, rengeteg adattal Gábor Gyula.21 Legutóbb Kruták Anita tekintette át részletesen a Druget Vilmos nádorsága alatti közgyűlések sajátosságait.22 A hivatali működéshez kapcsolhatóak Bónis György és Bertényi Iván tanulmányai a nádori és országbírói ítélőmesterekkel kapcsolatban (Bertényi a 14. századi nádori jogkört is összefoglalta egy ízben).23 Szovák Kornél a nádori bíráskodás több elemére kitért egy intézménytörténeti szempontból fontos írásában.24 A 21. század eleje új lendületet adott az addigra jobbára már csak saját magát ismételgető kutatásnak. Zsoldos Attila több tanulmányt tett közzé, amelyekben a 13. század legvégi, 14. század eleji nádorokkal, és főként a nádori hivatallal kapcsolatosak, átértelmezve jó néhány korábbi szakirodalmi beidegződést.25 C. Tóth Norbert az intézmény 1342 utáni történetével kapcsolatos tanulmányokat írt, főként az 1342 utáni nádorváltások rendszerére koncentrálva26 (az 1342. évi nádorváltás sajátosságait C. Tóth Norbert mellett külön tanulmányban elemezte Piti Ferenc is).27 Zsoldos Attila és Tringli István az addig szinte teljesen Kézirattára a Domanovszky-hagyatékban őrzi, ez megtévesztő is lehetne. Ezekre az adatokra Nyers Lajos utalt a következőképpen: „A nádori méltóság eredetét és fejlődését, továbbá a nádor XIII. századi bírói és oklevéladó tevékenységét részletesen feldolgozta dr. Domanovszky Sándorné, dr. Kommer Magda 1925-ben készült, de nyomtatásban meg nem jelent doktori értekezésében: A nádori oklevelek a XIII. században." (Nyers: Nádor működése 3.). A művet Belitzky János is használta 1937-ben, hivatkozása szerint az akkori lelőhelye még „a Pázmány Péter Tudományegyetem [mai Eötvös Loránd Tudományegyetem] művelődéstörténeti intézetében" volt (Belitzky: Besenyő telepek 59.4. jz.). Az onnan elkerült kéziratokra végül Szovák Kornél bukkant rá Nyers utalása alapján, és ő hivatkozott a jelzetükre is (Szovák: Roland kúriája 306.2. jz.). 19 Istványi: Generalis congregatio I—II. 20 Holub: Zala megye 167-191.; Havassy: Heves 62-64.; Havassy: Hont és Nógrád; Havassy: Gömör és Torna. 21 Török: Nemesi vármegye 19-27.; Gábor: Megyei intézmény 124-151. Gábor Gyula igyekezett számba venni és adatolni az összes általa ismert Lajos-korabeli generalis congregatiót, majd ismertette a gyűlések szerepét, gyakorlati lefolyását. Istványi fentebb idézett összefoglalása előtt ez tekinthető a téma legjobb feldolgozásának. 22 Kruták: Nádori congregatio. 23 Bónis: Kúriai irodák; Bónis: Jogtudó értelmiség 46-73.; Bertényi: ítélőmester; Bertényi: Gerichtstätigkeit. 24 Szovák: Roland kúriája. 25 Zsoldos: III. András nádorai; Zsoldos: III. András hat nádora; Zsoldos: Debrecen 53-66.; Zsoldos: Domokos nádor megyéi; Zsoldos: Nádor és helyettese. Az itt felsorolt tanulmányok megállapításaira alább még visszatérünk. 26 C. Tóth: Nádori hivatal; C. Tóth: Nádorváltás 1458-ban; C. Tóth: Nádorváltások a Zsig- mond-korban; C. Tóth: Az ország nádora. 27 Piti: Nádorváltás.
