Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
116 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 Ezen kívül egy másik helyettes Budán székelt. Ezt a rendszert nem a Drugetek találták ki, már az Árpád-korban is létezett, de a kúriai albírói bíráskodás Aba Amadé mellett Druget Fülöp alatt élte a csúcspontját. A folyamatos helyettesi rendszer aztán János és Vilmos alatt már megváltozott. Druget Vilmos alatt állandósult ugyanis, hogy a távollévő nádort nem az albírái helyettesítették, hanem az ítélőmestere, aki nem a saját maga, hanem a nádor nevében adta ki az okleveleket, vagyis a nádori hivatal és a nádor személye véglegesen szétvált (mint láttuk, ez már Dózsa alatt is előfordult alkalmanként, de Vilmos idején állandósult gyakorlat lett). Druget Fülöp alapvetően még csak a saját régiójában tevékenykedett, amit már nádorrá való kinevezése előtt is jól ismert. Fülöp szepesi és újvári ispánként, egy ízben (1318-ban) kiküldött bírói jogkörét is feltüntetve már korábban is igazgatta ezt a területet, és ekkor már mellette találjuk alispánként, majd vizsolyi udvarbíróként (iudex curie) azt a Perényi Miklóst, aki később vizsolyi albírája lesz, és halála után Vilmosnak is a szolgálatába állt, amíg az a Dru- get-tartományt igazgatta. Bár Fülöp királyi bírói felhatalmazása megengedte volna, nem tudunk arról, hogy valaha is közgyűlést rendezett az uralma alatt álló megyéknek. Ám kinevezését követően (amely kinevezés talán 1322 decemberének második felére esett),558 késő tavasztól kezdve közgyűléseket kezdett tartani, amelyek földrajzi kiterjedése arra utal, hogy Dózsa addigi nádori régióját is fennhatósága alá vette a sajátjával egyetemben. Május 10-én Abaúj megye nemességének tartott közgyűlést Vizsolyon, június 14-én Szabolcs megyének Gáván.559 Kora-ősszel a nádor új lendületet vett, és szeptember 26-án Beregszászon celebrált congregatiot Bereg és Ugocsa megyék számára, szeptember 30-án már Szatmár megyének tartotta Vetésen, amely október 8-án még 558 Engel Pál az archontológiában a nádori tisztséget 1323. jan. 14-ére még üresedésben lévőnek mondja (Engel: Archontológia 2.). Ám a hivatkozott oklevél (DL 40417.) csak annyit mond, hogy nem tudják I. Károly parancsát kihirdetni Pest megyének, mert az alnádori tisztség üresedésben van éppen. Hogy a nádori tisztség is üresedésben lett volna, az nem biztos. Köny- nyen lehet, hogy a már nádorrá kinevezett Fülöp egy ideig még nem gondoskodott a budai alnádori szék betöltéséről, így ő január 14-én már hivatalban volt. Dózsa budai alnádora 1322. november 27-én még oklevelet adott ki (AOkl VI. 848. sz.), de ez az utolsó olyan adat, amely Dózsa működését sejteti. Fülöp azonban dec. 6-án még királynéi tárnokmester volt (AOkl VI. 857. sz.). Mivel Károly ekkortájt a térségtől távol, Temesvárott tartózkodott (AOkl VI. 863. sz.), mindenképpen kellett némi idő, amíg Dózsa halálának a híre eljutott hozzá, illetve a kinevezés Fülöphöz. Beszédes ugyanakkor, hogy Károly 1322. dec. 27-én már levelében arra utasította a budai káptalant, hogy egy parancsát mutassák be a pesti ispánnak (azaz az alnádornak). Erre válaszolt a káptalan jan. 14-én a hivatkozott oklevélben, hogy az alnádori tisztség nincsen betöltve. Bár lehet, hogy Károly éppen nem gondolt arra, hogy a pesti ispáni cím össze van kötve az alnádorival, ám valószínűbb, hogy éppen azzal számolt, hogy a tisztség a levele Budára érkezésekor már nem lesz üresedésben, vagyis a nádori kinevezést már maga mögött tudta. Ez esetben Fülöpöt valamikor december 6 és 27 között tette meg nádorrá Károly. 559 AOkl VII. 13., 14., 19., 181-182.; 271., 273-274. sz. (Néhány, Szabolcs megyei közgyűlésről szóló oklevelet az oklevéltár regesztái és a szövegkiadások januárra datálnak, ám - amint erre a doktori disszertációm opponense, Zsoldos Attila felhívta a figyelmemet - valójában mindegyik a júniusi közgyűlésre vonatkozik.)
