Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)

IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)

IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig'

117

mindig zajlott, mert ekkor a megye hatóságának egy oklevele „in congregatione palatini" kelt a közgyűlés helyszínén, Vetésen.560 Október 26. és 30. között Bihar megyének tartotta Micskén.561 Szatmár megye november 2-i oklevele „in congregatione Philippi palatini" kelt, amely arra utalhatna, hogy a nádor visszatért a megyébe egy „pótközgyűlést" tartani.562 Továbbá vizsolyi albírá- jának, Perényi Miklósnak egy napi keletet fel nem tüntető 1323. évi oklevele Boldván, „secundo die congregationis" kelt.563 Alapvetően egyedülállónak nevezhetjük, hogy Miklós kimozdult Vizsolyból, mert egyébként sohasem kísérte el az urát sehová. így arra gyanakodhatunk, hogy ez a bizonyos közgyűlés Fülöp nádor távollétében zajlott le, és helyettese vezényelte le - ezért adott ki az ügyben ő oklevelet. Boldva Borsod megyében található,564 viszont az oklevélben egy Gömör megyei birtokról intézkedtek, így valószínű, hogy ez is egy páros congregatio lehetett. Összegezve tehát az említett megyéket (Abaúj, Borsod, Gömör, Szabolcs, Bereg, Ugocsa, Szatmár és Bihar), hozzátehetünk még néhány olyan megyét, amelyről ugyan nem tudjuk, hogy Fülöp tartott volna congregatiot, ám maga, vagy albírája révén biztosan eljárt ottani esetekben is. Ilyen megye Zemplén,565 Szepes566 és Sáros,567 ezek egyike sem tartozott korábban Dózsa érdekszférájába. Ugyanakkor nyáron Fülöp Budán tartózkodott szeptember elejéig,568 hogy aztán a hónap végén az őszi közgyűlések tartására induljon. Ez a tendencia (a nyári budai tartózkodásokat leszámítva) egész nádorságára érvényes volt. Megyei közgyűléseket kizárólag ebben a régióban tartott később is, 1324-ben Szabolcs, Ung és Bereg megyéknek,569 és talán egy ezévi Szatmár megyei congregatiom utalt vissza egy 1325 májusában kiadott oklevelében.570 1325-ből csak egy újabb Szatmár megyei gyűlésről van tudomásunk, ám egyedülálló módon budai alnádora, Tamás, Zala megyének tartott egyet hasonló időpontban.571 Mint láttuk, már korábban is volt arra példa, hogy albírája vezényeljen le egy ilyen nemesi gyűlést, és az eset azt is megmutatta, hogy Fülöpnek nem nagyon állt szándékában személyesen átmenni a Dunántúlra bíráskodni. 1326-ból Zemplén, Szabolcs és Szatmár megyei gyűlé560 AOkl VII. 482.; 485., 488. sz.

561 AOkl VII. 526-527,545. sz.

562 DL 50747. (AOkl 556. sz.)

563 Zichy I. 249. (AOkl VII. 704. sz.)

564 ÁMTF 1.760.

565 AOkl VII. 603.

566 AOkl VII. 573-574., 594. sz.

567 AOkl VII. 495. sz.

568 AOkl VII. 350. (1323. júl. 8.). Szintén budai tartózkodására utal az, hogy Lampert országbíró előtt a peres felek egyike Fülöp nádor ügyvédvalló levelével jelent meg Budafelhévízen júl. 9-én (AOkl VII. 352. sz.); AOkl VII. 435. sz. (szept. 1.)

569 AOkl VIII. 264., 273., 280. sz.; 404. sz.; 409. sz.

570 AOkl IX. 183. sz.

AOkl IX. 442. sz.; 490-492. sz.

571